Egy új kormányrendeletnek köszönhetően a Balatonnál a természetes partszakasz hossza 102 kilométerről 112 kilométerre nő, a parti sétányoké 65-ről 95 kilométerre emelkedik, 1568 hektáron pedig a tó vonalától számított 30 méteren belül nem építhető új épület. A részletekről Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára beszélt az InfoRádióban.
A Balaton kérdésköre és problematikája nem éves vagy évtizedes, hanem évszázados kitekintéssel értelmezhető. 100-200 évvel ezelőtt nem így nézett ki a Balaton-part, nem így használtuk, teljesen más volt a karaktere, a sűrűsödési jellege és az érhetősége – mondta Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az InfoRádióban az új kormányrendelet kapcsán, amely nagy változásokat hoz a tó környékén, átalakítva a szabályozást.
„A 20. század elején elindult egy nagyon intenzív városodás és beépítés, ami a 20. század második felében hatványozottan felgyorsult – mondta a főépítész, hozzátéve: –
Egyre erősödik a folyamat, hogy mindenki oda szeretne költözni, ott szeretne nyaralni, szeretne ott megfordulni, szeretne telket venni, építeni, minél nagyobbat, és minél közelebb a Balatonhoz. A mai napig tart ez az erősödés.”
Mint Lánszki Regő elmondta, az elmúlt két évben az országos szabályozások átvizsgálása mellett a Balaton térségével is nagyon aktívan foglalkoztak, azon belül is közvetlen a Balaton vízparti területeinek a szigorú szabályzásával.
„Most értünk oda, hogy meg tudtuk alkotni az egyik legszigorúbb szabályzást, társadalmasítottuk, szakmai szervezetekkel egyeztettünk, és ez a Közlönyben meg is jelent. Én ezt nagyon nagy sikernek tudom be” – hangsúlyozta az országos főépítész.
Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat, szigorításokat hoz ez a kormányrendelet, hogyan próbálnak meg minél több területet megőrizni vagy visszaadni a Balaton mellett az embereknek, így fogalmazott: „Az volt a cél, hogy nézzük meg a jelenlegi képet, hogy hol is tartunk most. Kifejezetten a Balaton vízparti területeire gondolok, hogy hol vannak természetes területek, amiket még nem építettek még be, és a természet utat tört magának, hogy hol vannak parti sétányok. Végigvettük ezeket a területeket, hogy hol lehetne növelni őket. Ez nem egyszerű folyamat, mert az elmúlt időszakban sok igény jelentkezett, sok adásvétel történt ezekre a területekre, de én gondolom, hogy elmentünk a falig” – mondta.
„Ennek eredményeképpen a természetes partszakaszok hosszát az eddigi 102 kilométerről 112-re tudtuk növelni, tehát plusz 10 kilométert tudtunk meghatározni, és a parti sétányok hosszát, ahova mindenki le tud jutni, az eddigi 65-ről 95 kilométerre növeltük, tehát 50 százalékos növekedést tudunk elérni. Én ezt látom az egyik legfontosabbnak, hogy minél jobban fenn tudjuk tartani a Balaton természeti szépségét, ökológiai egyensúlyát, ahol pedig parti sétánynak kijelölt területek vannak, ott mindenki hozzá tudjon férni a Balatonhoz. Emellett
meghatároztunk egy nagyon erős 30 méteres sávot a Balaton partján, ahol deklaráltuk, hogy a jövőben semmit nem lehet építeni, se medencét, se épületet, semmi olyat, ami rontja az egyensúlyt. És a meglévő épületeket ebben sávban maximum 100 négyzetméterig lehet csak bővíteni.
Szerintem ez egy rettenetesen szigorú szabályozás, de olyan állapotokat láttunk, amire azt mondtuk, hogy csak így lehet” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy meglévő épületeket is el kell-e majd bontani, a főépítész azt mondta, „mi a jövőt tudjuk meghatározni. Ez egy szabályozás, ami mindig egyfajta keretet biztosít. Akinek van területe, vagy gondolkodik valamilyen terület használatában vagy megvásárlásában, ebből tudja megnézni, hogy mire és hogy tudja használni.
Az építéshatósági kérdés, hogy a már ott lévő épületekkel mit lehet kezdeni. Ez bonyolult, hiszen akinek engedélye van, vagy az eddigi szabályok szerint jogszerűen épített, attól értelemszerűen ilyen engedélyeket, lehetőséget elvenni nem lehet.
De ahol olyan területeket találunk, ahol építési jog még nem keletkezett, nem meglévő épületekről beszélek, ott mindenhol abszolút zártuk a sorokat, és azt mondtuk, hogy a jövőben nem lehet. Így kell értelmezni ezt a szabályozást” – hangsúlyozta Lánszki Regő.
A kikötőkről és a többségében illegális, hosszan a Balatonba benyúló pallókról és stégekről azt mondta, „a kikötők száma jelentősen megnőtt. Most azt láttuk, hogy ha a balatoni turizmus fejlesztéséről beszélünk, akkor nem feltétlen abban kell gondolkozni, hogy minél több kikötő épüljön, hanem a jelenlegi kikötők helyzetét kell rendezni. Így erre a területre is hoztunk egy erős szabályt, hogy
új kikötőket nagyon kivételes esetben lehet csak építeni, majdnem azt kell mondjam, hogy a jövőben újakat nem is lehet,
és a meglévő kikötőket kell majd később úgy strukturálni, hogy a kapacitásuk és használhatóságuk sokkal jobban működjön. Ezt természetesen nem a jelenlegi balatoni szabályozás tartalmazza, most csak azt a keretet adtuk, hogy ne nőjön tovább a kikötők mérete és száma. Azt is láttuk, hogy valóban rengeteg mólót és stéget alakítottak ki a Balatonban. Itt pedig az önkormányzatokat ruháztuk fel nagyon szigorú szakhatósági jogkörrel. Csak ott lehet mólót és kikötőt engedélyezni, ahol a helyi települési önkormányzat hozzájárul. Én személyesen nagyon fontosnak tartom, hogy ezekben az ügyekben mindig a helyi önkormányzat tudjon dönteni. Abban is adtunk nekik egy kis segítséget, hogy hol milyen kikötők valósulhatnak meg: ezeket egy térképen végig feltüntettük és szigorítottunk a szabályokon, hogy egyértelmű legyen: a további mennyiségi növekedés nem kívánatos sem országos szinten, sem a Balatonnál.”
Arra a kérdésre, hogy miért kormányrendeletet, és miért nem törvényt hoztak az ügyben, az országos főépítész így fogalmazott: „mert megvan a jogszabályi struktúrája. Tavalyelőtt elkészítettük, és tavaly hatályos lett a magyar építészetről szóló törvény. Minden olyan pont, amit törvényi szintre kell emelni, nagyon szigorúan benne van a törvényben. Már ott is az volt a felfogásunk, hogy minden olyan témában csak keretet adjunk, amiről azt gondoljuk, hogy helyben tudják jól az emberek. A törvényben kaptak erre egy felhatalmazást, egyébként pedig rendeletekkel szabályozunk. Ez a rendelet kifejezetten szigorú és erős, ettől eltérni nem lehet.”
Arra a kérdésre, hogy a kormányzati struktúrában van-e egy olyan dedikált hely, ahová a Balaton tartozik az összes bonyolult és sajátos problémájával együtt, a főépítész-államtitkár kifejtette: a Balaton egy nagyon összetett kérdéskör. Az ügyeknek van agrárvonatkozása, építésszabályozási vonatkozása, turisztikai és gazdaságfejlesztési vonatkozása is. A Balatoni Fejlesztési Tanács ülésein és a jövőbeni fejlesztés ügyei kapcsán a fórumokon a kormány több tárcával is képviselteti magát.
„Ez így helyes, hiszen ide összetett gondolkodás szükséges. Akkor tudjuk megőrizni a Balaton képét, és akkor tudunk természetvédelemről, gazdaságfejlesztésről, vagy akár turisztikáról beszélni, ha szilárdan, feketén-fehéren az elején rögzítjük az építési paramétereket és az egyéb feltételeket, tehát hogy a jövőben hova lehet majd építeni és hova nem lehet. Ilyen nem nagyon volt az elmúlt időszakban, ezt tettük meg most” – mondta Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az InfoRádióban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
