A kerecsensólyom több olyan állatot is táplálékul ejt, amelyek károkat okoznak a gazdaságokban vagy a földbirtokokon, ezért a gazdáknak és a vadászoknak is az az érdeke, hogy minél több legyen belőle – mondta az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Kiemelte, hogy egy fokozottan védett fajról van szó, amit nem lehet összetéveszteni legálisan vadászható állatokkal. A mostani esetnél meglőtt madár olyan súlyos szárny- és lábsérüléseket szenvedett, hogy valószínűleg soha nem lesz már elengedhető.
Ismeretlenek sörétes puskával lőttek meg egy fokozottan védett, fiatal kerecsensólymot a Hortobágyon. A környék a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület áltat vezetett LIFE projekt egyik kiemelt területe, ahol éppen a faj állományát stabilizáló munka folyik évek óta. A meglőtt egyed ráadásul egy bolgár visszatelepítési programból származik, amely a kihalástól szeretné megmenteni a fajt.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője az InfoRádióban elmondta: a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékes természetvédelmi őre talált rá a sérült ragadozó madárra a földön. A kerecsensólymot azonnal a Fővárosi Állat- és Növénykert állatkórházába szállították, ahol megműtötték. Orbán Zoltán tájékoztatása szerint a madár olyan súlyos szárny- és lábsérüléseket szenvedett, hogy valószínűleg soha nem lesz már elengedhető. Sajnálatosnak nevezte a történteket, mert elmondása szerint a kerecsensólymot semmivel nem lehet összetéveszteni, ami legálisan vadászható Magyarországon.
A már említett, Európai Unió által támogatott LIFE projektet éppen azért indították el, mert a Hortobágyon folyamatosan csökken a kerecsensólyom-állomány. Bulgáriában 2006-ra a kerecsensólyom költőállománya kihalt. A visszatelepítések 2011-ben kezdődtek meg, az első fészkelő párt viszont csak évekkel később, 2018-ban jegyezték fel. Az MME munkatársai felvették a kapcsolatot bolgár kollégáikkal, a gyűrűből pedig kiderült, hogy
egy Mónika nevű fiatal tojót lőttek meg, amelyet a Green Balkans szakértői visszatelepítési programjuk részeként engedtek szabadon Bulgáriában.
A szóvivő hozzátette: a 2015 óta zajló vizsgálatok és a lezárult bírósági eljárások bizonyítékai alapján kijelenthető, hogy az ilyen cselekményeket általában vadászok követik el. Sörétes fegyver, vadászfegyver legálisan csak vadászati engedéllyel rendelkező személy birtokában lehet. Orbán Zoltán kitért arra is, hogy bár tapasztalataik alapján gyakran hivatásos vadászok állnak az ilyen jellegű elkövetések hátterében, de azért ismert az orvvadászat fogalma is, amikor valaki törvényellenesen, nem a megengedett feltételek szerint vadászik. Ugyanakkor az orvvadászokra nem jellemző, hogy sörétes puskával lőnének. Természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata megtette a feljelentést a rendőrségen a mostani ügyben.
Az MME szóvivője úgy fogalmazott, bármiért lehet célpont egy kerecsensólyom a vadászok számára. Mint mondta, „a vadászok között a gazemberek aránya semmivel nem nagyobb, mint a madarászok, a pedagógusok között, vagy bármilyen más társadalmi csoportosuláson belül”. Hozzátette: az emberek túlnyomó többsége józan ész szerint cselekszik és jogkövető. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kerecsensólyom semmilyen szinten nem érinti azt a fajösszetételt, amire a magyar vadászok vadásznak.
A kerecsensólyomról tudni érdemes, hogy főleg ürgét ejt el táplálékul. Ha pedig nem talál ürgét, akkor seregélyeket vagy örvösgalamb-fiókákat keres.
Utóbbi fajok komoly károkat okoznak a gazdaságok számára, így a mezőgazdaság is abban érdekelt, hogy minél több kerecsensólyom legyen, hiszen elfogyasztja a kártevőket.
„Ebben a tekintetben a kerecsensólyom a vadászok és a gazdák barátja” – jegyezte meg Orbán Zoltán.
Kiemelte, hogy a vadászati alapszabályok között szerepel egy olyan pont is, amely szerint csak olyan állatra lehet lövést leadni, amit egyértelműen sikerült beazonosítani. Ezt azért tartotta fontosnak megemlíteni, mert ha előkerül az elkövető, és beidézik a bíróságra, akkor azzal nem védekezhet, hogy összetévesztette valamilyen más állattal.
Orbán Zoltán végül elmondta: feljegyzéseik szerint az 1980-as évek óta Magyarországon 23 kerecsensólymot lőttek le, ami szerinte egy nagyon aggasztó tendenciát mutat, mert ennek a fajnak „semmilyen vadászati szerepe, hatása nincs a vadállományra”.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
