Ukrajna gyors felvétele az Európai Unióba beláthatatlan következményekkel járna, és nem szolgálja sem Magyarország, sem az Európai Unió érdekét – jelentette ki a miniszterelnök szerdán az Országgyűlésben.
Orbán Viktor az Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló kormánypárti országgyűlési határozati javaslat általános vitájában üdvözölte és fontosnak nevezte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról érdemi vita folyhat a magyar parlamentben.
Azt mondta, „nem babra megy a játék”,
ez a vita nemcsak Magyarország, hanem az egész unió jövőjét befolyásolja.
Európai sorskérdésről van szó, de valódi vita helyett az EU-ban inkább fejjel megyünk a falnak
– értékelt a kormányfő.
Emlékeztetett arra, hogy
Ukrajna tavaly, a csatlakozási kérelmének benyújtása után négy hónappal lett tagjelölt.
Hozzátette: 1973, az unió első bővítése óta általában a kérelem benyújtása és a tagjelölti státusz között több mint három év, a kelet-közép-európai – Magyarországot is érintő – bővítésnél pedig négy év telt el.
Orbán Viktor kijelentette, „a leplezetlen részrehajlás” szükségképpen lerombolja az uniós intézmények tekintélyét, és felértékelődik a nemzeti parlamentek szerepe.
A kormányfő azt kérte a baloldaltól és a nemzeti oldaltól egyaránt, hogy Ukrajna uniós tagságát ne pártkérdésnek, hanem össznemzeti ügynek tekintse.
Az Ukrajnával folyó esetleges tárgyalás az ország európai uniós tagságáról jelenleg abszurd, nevetséges és komolytalan, a magyar kormánynak nem is áll szándékában támogatni azt
– jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő jelezte, jelenleg senki sem tudja, mivel járna az ország csatlakozása, sem azt, Ukrajna mekkora területtel vagy népességgel lépne be a közösségbe.
Emlékeztetett, nem volt még példa arra, hogy a csatlakozási tárgyalást egy háborúban álló országgal kezdte volna meg a közösség.
Rámutatott arra is: a részleges piacnyitás azt mutatja, hogy a tagállamoknak a mezőgazdaság és a fuvarozás terén is nemzetállami védekező beavatkozásokat kellett végrehajtaniuk, hogy megelőzzék a „helyreállíthatatlan és helyrehozhatatlan károkat”. Tízezrével vagy akár százezrével mehetnek tönkre magyar egzisztenciák emiatt – jelentette ki.
Ukrajna számára ugyanakkor támogatásként a jelenlegi uniós büdzsé 17 százalékát kellene odaadni – tette hozzá Orbán Viktor.
Beszámolt arról, hogy
német gazdaságkutatók becslése szerint az uniónak Ukrajna teljes jogú tagsága 190 milliárd eurós, vagyis 70 ezer milliárd forintos extra kiadással járna.
Úgy folytatta: agrárterületen 93 milliárd eurós támogatásra tarthat igényt hét év alatt Ukrajna, magasabb összegre, mint a jelenleg legtöbbet kapó Franciaország, és tízszer annyira, mint Magyarország.
Kiemelte: e pénz tekintélyes része ráadásul „amerikaiak zsebébe vándorolna, lévén, hogy az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat”. A tárgyalások megkezdése így azt jelentené, hogy Ukrajnán kívül minden uniós ország nettó befizetővé válna vagy mindenkitől elvennék az agrártámogatások 20 százalékát. Kohéziós forrásokból 87 milliárd eurót kellene adni Ukrajnának – folytatta -, háromszor annyit, mint amennyi papíron Magyarországnak jár.
Ukrajna uniós tagsága jelen formájában éles ellentétben áll Magyarország érdekeivel – hangsúlyozta, rámutatva:
Ukrajnát lehet és kell is segíteni, de senki nem akarhatja, hogy közben tönkretegyék Magyarországot.
Kiemelte:
Magyarország nyomás alatt áll, de nem szabad tágítani attól, hogy mi továbbra is az európai józan ész hangja maradjunk. Mi egy békés és prosperáló Ukrajnában vagyunk érdekeltek, de ehhez a béke minél gyorsabb megteremtése és a stratégiai partnerség megfontolt elmélyítése szükséges
– rögzítette.
Hozzátette: ennek eredményeként majd egyszer, jó néhány év elteltével akár európai uniós tagsága is lehet Ukrajnának, ha annak eljön a tényleges ideje.
Mindennek rendelt ideje van, Ukrajna európai uniós tagságának ideje még nem jött el
– összegzett Orbán Viktor.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
