Orbán Viktor: "a tavasz erről fog szólni"

Orbán Viktor: "a tavasz erről fog szólni"

Hosszú szabadsága után terjedelmes interjút adott péntek reggel a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök. David Pressman távozott amerikai nagykövetet „verőlegénynek” nevezte, a most kezdődő időszakot viszont amerikai-magyar „aranykornak”. Kommentálta Rogán Antal szankciós listára helyezését is, kijelentette, Soros György csatát vesztett Amerikában, de bevackolta magát Brüsszelbe, ahonnan viszont fel kell őket pakolni egy hajóra, és hazaküldeni Amerikába. Ukrajnával kapcsolatban: szerinte el kell kezdeni nem háborús szemüvegen keresztül figyelni. Kiállt amellett, hogy „középosztályosodásra van szükség”, ez kezdődik meg 2025-ben.

Hosszú szabadsága után fél órás interjút adott péntek reggel a Kossuth rádióban a kormányfő.

„Minden meg fog változni. Ma péntek van, de kedd reggel másként kel fel a Nap a nyugati világ fölött” – fogalmazott Orbán Viktor elsőként Donald Trump hétfői elnöki beiktatásával kapcsolatban, kijelentette azt is, csalással vették el az elnökséget az előző választáson Donald Trumptól, ami ha nem így történt volna, az ukrajnai háború sem tör ki.

E mentén megjegyezte azt is, hogy Soros Györgynek a demokraták oldalán „világjobbító tervekkel” álltak elő, ilyenkor „háború van, gender van és migráció” – szögezte le.

Kommentálta az amerikai-magyar viszony jelenét, Rogán Antal kabinetirodát vezető miniszter szankciós listára helyezését.

„Ideküldtek egy verőlegényt, akinek az lett volna a dolga, hogy Magyarországot beleverje, belepréselje a globalista világba Magyarországba. De Magyarország nem ilyen ország, nem akar migránsokat, van egy 1100 éves kárpát-medencei történetünk, egy ok, amiért a világon vagyunk, ennek a szíve közepe, hogy a Kárpát-medencét belakjuk, megműveljük. Ebbe nem fér bele, hogy idejön egy verőlegény Amerikából” – fejtegette David Pressmanre célozva.

Aláhúzta, nem véletlenül nem találkozott hivatali ideje alatt David Pressman amerikai nagykövettel. „Kódolva volt, hogy a kapcsolatok megnehezülnek, ennek a történetnek csak az utolsó lépése, hogy kitiltották az Egyesült Államokból a magyar kormány egyik miniszterét, ami annak a jele, hogy jól végzi a dolgát.”

Ígérte, most aranykor jön a két ország kapcsolatában, erről megállapodása is van a hivatalba lépő amerikai elnökkel; Amerika „horizontra hozza a békét”.

Azt is kijelentette, Soros György az amerikai elnökválasztással csatát vesztett Amerikában, de bevackolta magát Brüsszelbe, ahonnan viszont ki kell szorítani, „fel kell őket pakolni egy hajóra, és hazaküldeni Amerikába”.

Ezután viszont értelmes vitákat kell lefolytatni Brüsszellel.

Orbán Viktor sürgette, „el kell venni a pénzt” a Soros-birodalomtól.

„A legnagyobb korrupciós botrány, hogy Brüsszel ma Soros György zsebében van. Brüsszel rendszeresen fogadja a Soros-hálózat képviselőit. Ennek a botrányos állapotnak a felszámolása a cél. Az a mi pénzünk, azt nem lehet odaadni a Soros-hálózatnak.”

Hírdetés

Ebben az ügyben „meg fognak indulni” Magyarországon, „a tavasz erről fog szólni”, ígérte.

EU-s soros elnökségi félév

Úgy érzékeli, ma már mindenki a békéről beszél, de az ukrajnai háború elején csak a Vatikán és Magyarország tett így. A béke „nehéz küldetését” most már – méretéhez méltóan – Washington viszi tovább.

A béke ügye volt a legfontosabb ügy a magyar EU-elnökség alatt – mondta -, ezen kívül a román és a bolgár schengeni csatlakozás – két-három ország ellenállásának megtörésével -, a harmadik fontos dolog pedig, hogy Albániával megkezdődtek az uniós csatlakozások.

„A gazdaság ügyében sikerült fontos kérdéseket tető alá hozni” – célzott a versenyképességi paktumra, amelyet Budapesten kötöttek meg, ezzel „Magyarország súlyán felül teljesített” az EU-elnökségi félév során.

Magyar gazdaságpolitikai tervek

Orbán Viktor kijelentette, a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv záloga, hogy béke legyen Ukrajnában, Ukrajna viszont önmagában is „komoly fenyegetés”, amit a háború után is észben kell tartani.

„Ha Ukrajna úgy kapcsolódik az EU-s gazdasághoz, ahogy most Brüsszelben akarják, akkor a magyar gazdák becsukhatják a boltot, (…) komoly védelmi intézkedésekre lesz szükség” – figyelmeztetett.

Vagyis: „el kell kezdenünk foglalkozni Ukrajnával nem háborús szemüvegen keresztül”. Az agrárium például kifejezetten nem illeszkedik, hanem ütközik.

A legfontosabbnak azt nevezte itthon, hogy mindenkinek legyen munkája, növekedjenek a bérei, és mindenki érezze úgy, hogy tud előrelépni.

„Ha a szociológia nyelvén fogalmazunk, középosztályosodásra van szükség” – nyomatékosította; ez kezdődik meg 2025-ben, ez történt a Covid-válság előtt is, aztán jöttek a válságok.

A megtakarításokról is beszélt: 24 százaléknyi tartalékja van a magyaroknak, ez az EU-átlagában 14 százaléknyi, ezt a vagyont szerinte idéntől fogyasztássá kell alakítani.

Energiaárak

Szerinte a legnagyobb veszélyforrás a háború után az energiaárak területén látható.

„Magyarország számára, amíg Paks 2 nem épül meg, ki vagyunk szolgáltatva energiaoldalon, 2030-2032-ig. Okos energiapolitikára van szükség, nem véletlen, hogy Ukrajna leállította a gázszállításokat, nem véletlenül, hogy Dél felől korábban vezetéket építettünk, meg kell védenünk a Török Áramlatot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »