Orbán szerint fantasztikusak a szlovák-magyar kapcsolatok, de Trianonról inkább nem beszélt – maradványok vagyunk

Magyarország és Szlovákia polgárai kölcsönös tiszteletet akarnak, együtt akarnak működni, vagyis együtt szeretnének sikeresek lenni – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Budapesten, miután hivatalában fogadta Igor Matovic szlovák kormányfőt.

A tárgyalás után tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte szlovák kollégájának többek között a felvidéki magyaroknak küldött üzeneteit és gesztusait (nyugalom, azóta azokat már megbánta – a szerk.), valamint a koronavírus-járvány alatt kialakított együttműködést. Szintén köszönetet mondott azért, hogy a kormányprogramot magyar nyelvre is lefordították Szlovákiában.

Közölte azt is, hogy Magyarország büszke az itt élő szlovák közösségre, amely nagyszerű teljesítmény mutat, költségvetési támogatása pedig 2010 óta a négyszeresére nőtt. Megjegyezte, éppen a parlament előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely a magyarországi szlovákok által használt iskolák épületét a közösség tulajdonába adja.

A kormányfő fantasztikusnak nevezte a két ország közötti élénk kapcsolatrendszert, jelezte például, hogy Szlovákia Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. Kérte is a szlovák miniszterelnököt, hogy küldjön minél több szlovák befektetőt Magyarországra. Ennek érdekében Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyitott az Eximbanknál.

A miniszterelnök a következő hónapok történelmi jelentőségű eseményei közé sorolta az új komáromi Duna-híd átadását, a 2022-ig megépülő hat új határátkelőt – amelyből három Ipoly-híd, és amelyekkel 40-re emelkedik az átkelők száma -, továbbá azt is, hogy két ponton is összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát és jelentősen, mintegy háromszorosára bővítik a korábban megépített magyar-szlovák gázvezeték volumenét.

Mindezzel egész Közép-Európa stabilitásához hozzájárul Magyarország és Szlovákia – jelentette ki Orbán Viktor, aki kérte szlovák kollégáját a magyar-szlovák kapcsolatok támogatására és a szlovákiai magyar közösséggel szembeni jóindulatának megőrzésére.

A koronavírus-járvány utáni EU-s helyreállítási koncepcióra vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: az uniós terv filozófiája messze esik a magyar életösztönöktől, mert a magyarok szerint először dolgozni kell, megkeresni a pénzt, és utáni elkölteni.

De a magyar kormány is megérti – folytatta -, hogy válság van, az európai gazdaságot újra kell indítani, és mivel nem sikerült másban megállapodni, csak egy hitelre épülő csomagban, "az életösztöneinken úrrá leszünk", de csak akkor, ha a tartalom észszerű és igazságos, ellenkező esetben nem fog működni.

Igazságtalan tartalomra nem lehet sikeres gazdasági akciótervet építeni, ezért ha segíteni akarnak, akkor nem lehet, hogy a szegényebbeknek kevesebbet adjanak, mint a gazdagabbaknak – jelentette ki a kormányfő.

Hírdetés

Nem hozta fel Trianont

Egy másik újságírói kérdésre a miniszterelnök közölte: a tárgyaláson nem hozta fel Trianon témáját, de jelezte, Budapest értékelte a szlovák miniszterelnök gesztusait, mondatait, "meg is érintette a magyarok szívét".

Hozzátette: azért nem hozta fel Trianon témáját, mert "lehetetlen, hogy ugyanazt gondoljuk róla", ezért nem kell róla sokat beszélni sem, majd mindenki saját magában elrendezi, lehetőleg úgy, hogy ne akadálya a jövőbeli együttműködésnek.

A magyarok dolga, hogy együtt éljenek egy történelmi igazságtalansággal, Trianon ugyanis Magyarországról nézve sosem fog igazságosnak látszani – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: a magyaroknak világos történelmi tudatuk van, és úgy látják, a kapcsolatokat a szomszédokkal úgy kell alakítani, hogy a száz éve történtek ne jelentsék az együttműködés akadályát.

Úgy fogalmazott, elfogadta azt a kezet, amelyet szlovák kollégája nyújtott neki, elfogadta azt a mondatát is, hogy a múlt mögöttünk van, és a jövőt kell építeni.

A magyar felfogás szerint társakat kell keresni a jövő megnyeréséhez, Szlovákia pedig természetes, kézenfekvő, baráti társa lehet ebben Magyarországnak – közölte.

Maradványok vagyunk

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar sajátos teremtmény, "egyedül áll a világban", mert például szlávok, germánok, angolszászok, latinok és arabok mindig lesznek, de hogy magyar lesz-e, amelynek nyelvét nem beszéli senki és nincs kulturális rokonsága – legfeljebb valahol Közép-Ázsiában -, az a nyelvén és az erre épülő kultúráján múlik.

"A magyar népet nem a genetika konstruálja, hanem a nyelv és a kultúra" – jelentette ki, ezért azt kérte Igor Matovictól, legyen jó miniszterelnöke a szlovákiai magyaroknak, ami azon múlik, érti-e, hogy a nyelvet és a kultúrát soha nem szabad háttérbe szorítani, mert "az a magyar számára fontosabb, mint az élete".

Azt is mondta, ezt nem tekinti nacionalizmusnak, "ez egy megdönthetetlen erejű nemzeti identitás", amely abból a történelmi tényből fakad, hogy a magyar az egyetlen megmaradt, keletről nyugatra indult nép, "mi vagyunk a legnyugatibb keleti nép", "maradványok vagyunk, egy valaha volt, hatalmas sztyeppei világ utolsó maradványai, akik bejelentkeztek a túlélésre. Ezt menedzseljük". "Fogadjanak el bennünket, ahogy vagyunk!" – kérte.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »