Ömlik Soros pénze a liberális álcivilekhez

Ömlik Soros pénze a liberális álcivilekhez

Csak úgy repkednek a százmilliók Soros Györgytől és Brüsszelből a kormányellenes „civil” szervezetekhez, amelyeknek hazai támogatójuk alig akad vagy nincs is. A Magyar Idők folytatta a pénzügyi beszámolók vizsgálatát.

Kommunikációs trükknek, összeesküvés-elméletnek, bűnbakképzésnek állítják be a balliberális oldalon a kormány álláspontját, miszerint külföldi és Soros Györgyhöz köthető pénzek állnak számos civil, jogvédő szervezet mögött. Ha azonban megvizsgáljuk az érintett szervezetek 2015-ös pénzügyi beszámo­lóit, kiderül, hogy ezek alapján is igazolható a kabinet állítása.

Összesen 246 millió forintos bevétele volt például tavaly a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyesületnek, ebből csupán 740 ezer forint származott tagdíjakból, alapítótól kapott befizetésekből és 6,2 millió az egyszázalékos felajánlásokból. A TASZ-nak viszont 21 millió jött össze különböző adományokból és 201,9 millió döntően külföldről származó támogatásokból.

A legtöbb támogatás a Soros György alapította Open Society Foundationstől (OSF), a Soroshoz szintén köthető Norvég Civil Alaptól, illetve az OSF-hez céljaiban hasonló brit szervezettől, a Sigrid Rausing Trusttől érkezett a TASZ-hoz.

Az OSF összesen hat, többnyire másfél-két éves időtartamú – azaz nem a tárgyévben felhasznált és teljesen folyósított – programra adott támogatást, összesen mintegy 429 millió forint értékben. A Norvég Civil Alap három programra összesen 42 millió forinttal (35,7, 3,4 és 2,9 millió forinttal) támogatta a TASZ-t. A Sigrid Rausing Trust pedig egyszeri alkalommal 30,3 millió forinttal gyarapította a szervezet költségvetését.

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnek – amelynek Szél Bernadett, az LMP jelenleg egyedüli vezetője 2002-ben programvezetője volt – összesen 192 millió forintos bevétele volt tavaly, ebből egyetlen fillér sem származott tagdíjakból, alapítótól kapott befizetésekből.

Az egyszázalékos felajánlásokból is csak hétszázezer forint jött össze. Különböző adományokból 11,5, döntően európai uniós és más külföldi támogatásokból viszont 177,9 millió forint érkezett az egyesülethez. A támogatók között megtalálható a Soros György-féle Open Society Institute (OSI), a norvég alap, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), illetve egy online pénzküldéssel foglalkozó cég, a Western Union.

Az uniós pénzek elsősorban az Európai Tanács által 2004-ben elfogadott Hágai Program végrehajtását célzó úgynevezett Solid alapoktól, az Európai Menekültügyi Alaptól, az Európai Visszatérési Alaptól, az Európai Integrációs Alaptól érkeztek.

Az Európai Unió által biztosított forrást Magyarországnak 25 százalékos hazai társfinanszírozással kell kiegészítenie. Brüsszel kilenc, többnyire másfél-két éves időtartamú – azaz nem a tárgyévben felhasznált és teljesen folyósított – programra adott az egyesületnek összesen csaknem 290 millió forintot. Az UNHCR összesen 69,9, a Soros György-féle OSI 5,8, a Norvég Civil Alap 1,4, a norvég nagykövetség 1,2, míg a Western Union nem kevesebb mint 22,5 millió forinttal támogatta a Menedék Egyesületet.

Mint arról a Magyar Idők korábban beszámolt, a Magyar Helsinki Bizottságnak 327 milliós bevétele volt tavaly, ebből 308 millió származott döntően külföldi támogatásokból.

A legfőbb támogató az Európai Bizottság volt, de a Soros György alapította Nyílt Társadalom Alapítványok is 194 millió forinttal járultak hozzá a szervezet működéséhez. A Transparency Internationalnek (TI) összesen mintegy 140 milliós bevétele volt 2015-ben, ebből 63,4 millió forint külföldről érkezett, de a 47,5 milliós hazai támogatások címen is alapvetően külföldi költségvetések, egyszázalékos felajánlások szerepelnek.

A külföldi támogatók között újra Soros bizonyult a legbőkezűbbnek, az általa alapított Open Society Institute ugyanis majdnem 38 millió forintot adott a TI-nek.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »