Trianon mellett a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként beszélt október 6-áról az aradi vértanúk emléknapján rendezett budapesti megemlékezésen Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakcióvezetője.
Hangsúlyozta: a magyarság története igen gazdag nemcsak sikerekben, hanem kudarcokban is, utóbbiak pedig megedzették a nemzetet. Az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola diákjai előtt arról beszélt: megdöbbentő, „hihetetlen kegyetlenséget gyakorolt” a csupán 18. évében járó uralkodó, Ferenc József a szabadságharc vezetőinek kivégeztetésével, és óriási hibának, bűnnek nevezte a magyar szabadságharc eltiprását. A kereszténydemokrata politikus arra emlékeztetett: 1848 tavaszán Európa számos városában lángolt fel forradalom, de zömüket nagyon gyorsan leverték. Csak Magyarország tartott ki másfél éven keresztül, két nagyon erős hadsereggel szemben, óriási bátorságot tanúsítva. Simicskó István szerint a 48-asok igazi titka az volt, hogy hihetetlen módon szerették a szülőföldjüket, a hazájukat, a vértanúk pedig a legdrágábbat, az életüket adták a szabadságért. Az igazi erő a hitben, a szellemiségben rejlik – hangsúlyozta a frakcióvezető, felhíva a figyelmet arra, hogy nehéz helyzetekben is ki kell állnunk a magyar szabadság mellett.
Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében – mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján, tegnap Komáromban, a felújított Csillagerődben. Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának a szobránál tartotta központi megemlékezését az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról. Több tucatnyi helyszínen tartottak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken tegnap.
Művészet a komáromi Csillagerődben
Áder János emlékeztetett arra, hogy a szabadságharc tizenegy nagy csatája közül hármat is ezen a földön vívtak. Komárom és környéke megszentelt föld – folytatta –, ahol szinte mindenki megfordult a későbbi aradi mártírok közül. A felújított Csillagerődben péntektől látogatható a Szépművészeti Múzeum görög, római és reneszánsz szobormásolatainak kiállítása. „Ez az erőd ma újra őrtorony és bástya, a Szépművészeti Múzeum Európában is párját ritkító másolatgyűjteményének őrhelye. A Csillagerőd megújulása és bővítése egy megnyert, 21. századi csata. Győzelem a romok, a felejtés, a pusztulás felett” – tette hozzá a köztársasági elnök.
„Amikor ’48–49 hőseiről beszélünk, látnunk kell – az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött – a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat” – fogalmazott az államfő. Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük, „hogy újra és újra – ünnepen és hétköznapon – észrevegyük, nagy érték a szabadság, ’48–49 hősei az életüket is kockára tették érte”.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítményt bemutatva elmondta, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult, hatmilliárd forintos beruházással egy új, 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum szobormásolatainak több száz darabja hét évtized után talált otthonra.
A Csillagerőd a komáromi erődrendszer egyik tagja, az erődrendszer az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, 200 ezer fős sereget is képes volt befogadni. A komáromi erődöket az örökkévalóságnak építették, de befejezésük idejére megjelentek a repülőgépek, ezzel az erődítmények elvesztették hadászati jelentőségüket. A Csillagerődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. Lengyel menekültek kaptak itt helyet, miután Németország lerohanta Lengyelországot. A nyilas hatalomátvétel után az erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen megsemmisítő táborokba.
Kárpátaljai küzdelem kisebbségi jogokért
A kárpátaljai Nagyszőlősön tartott rendezvény ünnepi szónoka, Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja Perényi Zsigmondra emlékezve kiemelte, hogy a főispán „a magyar nyelv hivatalossá tételének, a magyar ifjúság nemzeti szellemű nevelésének, a közigazgatás modernizálásának és a teljes magyar politikai rendszer reformjának, a mezőgazdaság fejlesztésének élharcosa volt”, olyan reformpolitikus, akire méltán büszke az anyaországi és a külhoni magyarság.
Szilágyi Mátyás kijelentette, hogy Perényi Zsigmond „nem született forradalmárnak, mégsem hátrált meg, hanem vállalta a küzdelmet, és vállalta a felelős kiállást a haza javáért, a magyar szabadságért. Az országgyűlés alelnökeként ellátta kézjegyével a Habsburg-ház trónfosztását rögzítő Függetlenségi Nyilatkozatot.
Beszédében Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke rámutatott, hogy a magyar nép szabadságszerető, amit történelme során többször is bizonyított. „Ma Magyarország, nemzeti kormányával az élén küzd a keresztény Európáért, küzd a nemzetek Európájáért, küzd országának szuverenitásáért az unión belül. Küzd és dolgozik a nemzet határrevízió nélküli egyesítéséért”. Barta József köszönetet mondott a magyar népnek és a kormánynak az elmúlt években a kárpátaljai magyaroknak nyújtott politikai, gazdasági, kulturális, szociális és karitatív támogatásért. A KMKSZ alelnöke végezetül arra szólította fel a kárpátaljai magyarokat, hogy küzdjenek emberi és kisebbségi jogaikért, azért, hogy „anyanyelven tanulhassunk és taníthassunk”.
Tucatnyi megemlékezés a Felvidéken
Pozsonyban a megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János, a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál délután idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.
A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket két éve sikerült felújítani a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásának köszönhetően. A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya által szervezett rendezvényen az esős idő ellenére mintegy százan vettek részt, köztük Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, a napokban létrejött egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség vezetői, illetve a közélet számos szereplője is.
A rendezvény szónoka, Kovács László történész és pedagógus beszédében a magyarok legszomorúbb emléknapjai egyikének nevezte október 6-át. Rámutatott: a gyásznapnak a kegyeleten túl van olyan jelentése is, amely máig szól, a forradalom ismert és névtelen hőseinek önfeláldozó szellemisége máig hat. Kifejtette: azért volt nagy az aradi vértanúk és a többi kivégzett vállalása, mert azt mindannyiuknál személyes küzdelem előzte meg, amikor a császár katonájából a haza, a szabadság katonájává váltak. „A harc vállalása, ez az ő máig számunkra is példát jelentő cselekedetük” – hangsúlyozta Kovács László, hozzátéve: bár 1849-ben végül az elnyomás diadalmaskodott, az életüket feláldozók harcának mégis volt értelme, mert annak az az üzenete, hogy jogos harc sosincs hiába, s a forradalmat kirobbantó szándék a vereség után is tovább élt s él ma is.
A tizenhárom aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken, és maga Battyhány Lajos miniszterelnök is Pozsonyban született. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, német szülők gyermekeként ugyancsak Pozsonyban született, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak. Lahner György, aki később a hadügyminisztérium Tüzérségi és Felfegyverzési Osztályát vezette, a Turóc megyei Necpálban (Necpaly) született, földi maradványait szintén az emlékoszlop kriptájában helyezték el. Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt, a Kassától nem messzi Ósvacsákányban (Cakanovce) született, földi maradványai 1850 óta a Dessewffyek margonyai birtokán nyugszanak.
Maszkos főhajtás Aradon
Járványellenes intézkedések mellett emlékeztek meg a magyar forradalom és szabadságharc 172 évvel ezelőtt kivégzett tábornokairól Aradon. A városban tegnapra meghaladta a hét ezreléket a fertőzöttségi ráta, a résztvevőknek a beltéri és szabadtéri rendezvényeken is maszkot kellett viselniük.
A minorita templomban tartott szentmisén Kovács Gergely érsek szentbeszédében elmondta: az egyházi gyakorlatban a hitükért meghalt keresztényeket tekintik vértanúknak. Aradon azonban a nemzet vértanúiról beszélünk. Ők nem a hitükért, hanem a magyar szabadságért áldozták életüket. Többségük nem magyarnak született, de felesküdött Magyarországra, és az adott szavához a végsőkig hűséges maradt. „Mi érezzük ma ennek a magatartásnak a súlyát. (…) Tudunk az utolsókig ragaszkodni egy meggyőződéshez, az adott szóhoz?” – tette fel a kérdést. Az érsek a szertartás végén azért könyörgött, hogy az aradi hősöknek méltó utódnemzete legyünk.
A Megbékélés parkjában, a Szabadság szoborcsoport mellett tartott beszédében Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja kijelentette: az 1948-ban kialakított törvényi keretek ma is érvényesek és korszerűek. Az aradi tizenhármak és az első magyar miniszterelnök vértanúsága a főkonzul szerint azt üzeni a jövendő magyarjainak, hogy az áldozatként hullatott vérből mindig új élet sarjad. „Nem engedhetünk a 48-ból, mert korszerűen gondolkodunk a jelen folyamatairól és a jövőnkről, hűen 1848–49 haladó szellemiségéhez. Nem engedünk szabadságunknak, független államiságunknak és nemzetünk polgárosodásának eszméjéből” – fogalmazott a főkonzul.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett, hogy a szövetség számára Arad nemcsak a vértanúk példáját, hanem a Szabadság-szoborcsoport kiszabadításának és újbóli felállításának a küzdelmét is jelentette. „Küzdeni kell a jogainkért, a szabadságért, a szabadabb, tehát jobb életért. Itt a régióban, magyarként és erdélyiként is” – jelentette ki. Călin Bibarț, Arad polgármestere gratulált a magyarságnak, amiért évről évre megemlékeznek a hőseikről. Hozzátette: a tábornokok a szabadság és a méltóság ideáljáért áldozták fel az életüket, és a nemzet szeretete állt az ideáljaik mögött.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
