Évtizedekig élt a hallgatólagos megállapodás az Európai Unióban: Németország kezeli a pénzügyeket, Franciaország pedig a hadsereget. Ez a felállás azonban most alapjaiban változik meg, ahogy Berlin Európa vezető katonai hatalmává lép elő. A folyamat nemcsak katonai, hanem masszív politikai átrendeződést is jelent a kontinensen. A tervek szerint 2029-re Németország évente 153 milliárd eurót költ majd védelemre – írja a Politico terjedelmes elemző cikkében.
A 153 milliárd eurós összeg a német GDP mintegy 3,5 százalékát jelenti, ami az újraegyesítés óta a legambiciózusabb katonai bővítés. Ezzel szemben Franciaország 2030-ra tervezi elérni a 80 milliárd eurós szintet. A német haderő fejlesztése megkérdőjelezi az EU eddigi biztonsági narratíváját arról, hogy ki is vigyáz a blokkra.
Berlin a hazai ipart helyezi előtérbe
A beszerzési stratégiában is fordulat látszik: Berlin kész megkerülni az uniós versenyszabályokat a hazai szerződések érdekében. A politikai vezetés 2026 végéig 83 milliárd eurónyi védelmi szerződést készül átvinni a törvényhozáson. Ennek az összegnek kevesebb mint 10 százaléka megy amerikai beszállítókhoz.
A források nagy része Európában, azon belül is főleg a német védelmi iparnál marad. Ez azt jelenti, hogy az EU gazdasági motorja egyben a védelmi ipar motorjává is válik. Párizsban ezt a folyamatot aggodalommal figyelik, attól tartva, hogy elveszítik központi szerepüket az európai védelemben. A közös vadászgép-projekt (FCAS) körüli viták és a francia kizárástól való félelem tovább mélyítik a bizalmatlanságot.
Kettős érzelmek Keleten
Varsóban a német fegyverkezést egyszerre látják szükségesnek és kockázatosnak. Lengyel tisztségviselők szerint a német haderő megerősítése természetes válasz az amerikai jelenlét esetleges csökkenésére. Lengyelország, amely már most is hatalmas szárazföldi hadsereggel rendelkezik, üdvözli az irányt. Ugyanakkor a történelmi emlékek miatt a félelem nem múlt el teljesen.
A lengyelek aggódnak a német-orosz kereskedelmi kapcsolatok továbbélése és az AfD párt oroszbarát politikája miatt. Európa súlypontja egyértelműen kelet felé tolódik. Míg Franciaország a nukleáris elrettentésbe kapaszkodik, Lengyelország és Németország válik a NATO keleti szárnyának fő védelmezőjévé.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Aurel Obreja
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »


