Hosszú, két évtizedig tartó huzavona után idén nyár közepén nyit a földpiac Ukrajnában. Végre a törvényhozók is belátták, hogy ebben az igencsak fontos kérdésben világos, lehetőleg egyértelmű helyzetet kell teremteni. Hisz például nyílt titok, hogy bő húsz évvel ezelőtt, a kolhozok felosztásakor az illető nagyüzem tagságának és nyugdíjasainak juttatott földparcellák egy része zsebszerződések révén már évekkel ezelőtt gazdát cserélt. Nyilvánvaló az is, hogy a szorult helyzetben levő, illetve a földjével kezdeni mit sem tudó tulajdonos nem annyi pénzt kapott a földjéért, mint annak a reális értéke.
Az agrárszakembereink szerint a ma hivatalosnak számító érték – Kárpátalján egy hektár föld esetében ez 27-28 ezer hrivnyát tesz ki – is nagyon viszonylagos, hisz Kelet-Közép-Európa országaiban, és pláne a kontinens nyugati felén egészen más szorzókkal számolnak, és így ott egy hektár szántóért az ukrajnai átlag többszörösét is elkérik. Azt viszont könnyű belátni, hogy nálunk, hogy elérjük a magas földárakat, még jó darabig várni kell.
A közigazgatási reform a földalap vonatkozásában is új helyzetet teremthet. A jelen helyzetben a mindeddig nem privatizált földterület az új önkormányzati kistérségek alá tartoznak, és gyakorlatilag a helyi képviselőtestület dönti el, hogy a jövőben mit szándékoznak tenni ezekkel. Mostanra nagyon eltérő helyzet alakult ki azokon a településeken, ahol 2000 tavaszáig kolhozok működtek, illetve azokban a községekben, amelyek határában a földeket állami gazdaság keretében művelték. Míg a kolhozok vagyonát – és nem csak a termőterületet, de az istállókat, magtárakat, javító műhelyeket és egyéb épületeket, valamint a földművelés eszközeit – felosztották a tagság között, addig az állami gazdaságok vagyona úgymond érintetlen maradt. Más kérdés, hogy ezek többsége mostanra szintén az enyészetté váltak, és mára gyakorlatilag csupán a földvagyon létezik valóságosan. Az is igen elhanyagolt állapotban.
Látva ezt az áldatlan helyzetet, 2013-tól az állam folyamatosan törekszik a szovhozvagyon számbavételére. A Beregszászi járásban például a munka 75-80%-át már elvégezték, így ennyi földterület már átadható az illető önkormányzati kistérségnek.
A kolhozföldek szétosztásakor, a bő húsz esztendővel ezelőtt elkészített, a földparcella tulajdonjogát bizonyító dokumentum – mivel nem felel meg a mai kor követelményeinek – cseréje nagyon időszerűvé vált. Most olyat kell kiállítani, amely el van látva GPS koordinátákkal, és szerepel az új földkataszterben. A korszerű földdokumentumok elkészíttetését a KMKSZ kezdeményezésére az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ vállalta magára. Ezeknek az iratoknak a jelentős része mára elkészült, ám időközben újabb lehetőségek adódtak. Az Egán Ede Alapítvány révén már nem csupán az egykori földrészjegy kicserélésére van mód, hanem más parcellák tulajdonjogi okmányainak az elkészítésére is. Hogy miről is van szó tulajdonképpen? Konkrétan a kibővített háztáji okmányainak az elkészítésére. Tudni kell, hogy a helyi tanácsoknak a kolhozvagyon felosztása körüli időkben jogukban állt földparcellát juttatni a településen élő és ott dolgozó pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak, kultúrmunkásoknak. Ennek a földparcellának a mérete gyakran megközelítette az egy hektárt. Komoly értékről van szó, amelynek tulajdonjogát mindenképpen rendezni szükséges. Az új helyzet tette szükségessé a BeregLand civil szervezet létrehozását is, amelynek legfőbb feladata az, hogy aki ezt igényli, az ezekben az időkben törvényes keretek között földhöz jusson.
Eszenyi Gábor
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
