Nincs jogunk megvédeni az identitásunkat, de akik lerohannak minket ránk erőltethetik az övéket

Nincs jogunk megvédeni az identitásunkat, de akik lerohannak minket ránk erőltethetik az övéket

Forrás: MTI/AP/Michel Euler

A járványügyi korlátozások miatt a szokásosnál jóval kevesebben nézhették végig a helyszínen a legnagyobb francia nemzeti ünnep tiszteletére megrendezett katonai parádét Párizsban – közölte az M1 Híradó.

Július 14-e azonban öt éve már nem csak az önfeledt ünneplés napja. 2016-ban ezen a napon hajtott a tömegbe teherautójával egy tunéziai dzsihadista Nizza tengerparti sétányán. A támadásnak 86 áldozata volt. A veszély azóta sem múlt el, Franciaország veszélyben van – állítja több francia nyugalmazott tábornok, és erre már Emmanuel Macron elnököt is figyelmeztették. Most az M1 stábjának is nyilatkoztak.

Hosszú sorokban várakoztak szerda reggel az emberek a párizsi Champs Elysées-hez vezető utcákban. Franciaország nemzeti ünnepére, a forradalom tiszteletére rendezett felvonulásra érkeztek, amelyet tavaly a járvány miatt le kellett mondani. Most sem lehetett szabadon megközelíteni a sugárutat, a biztonságiak mindenkitől elkérték a védettségi igazolványt.

A hagyományokhoz híven a francia elnök nyitott katonai terepjáró gépkocsin érkezett a helyszínre. A felvonulást Emmanuel Macron feleségével az emelvényről nézte végig.

A hosszú sugárúton ötezer katona, rendőr, mentő- és tűzoltóautó vonult fel a délelőtt folyamán. Ezután 73 harci és más repülőgép, valamint orvosi helikopter festette be a főváros egét kék-fehér-pirosra.

Hírdetés

232 évvel ezelőtt ezen a napon rombolta le a tömeg az önkényuralom jelképét, a párizsi Bastille börtönt, jelezve a forradalom kezdetét. 1880-tól nemzeti ünnep ez a nap, amelyet az egész országban ünnepelnek.

Öt évvel ezelőtt Nizzában, amikor az esti tűzijátékra készült a tömeg, egy 31 éves tunéziai férfi teherautóval a sétáló emberek közé hajtott. A terrortámadásban 86-an haltak meg, köztük tizenkét gyerek, és több mint négyszázan sérültek meg. Az elkövetővel a helyszínen végeztek a rendőrök. A merényletet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.

Az évfordulón az áldozatok emlékére szobrot állítottak a terrortámadás helyszínéhez, a híres Angol sétányhoz közel található Masséna múzeum kertjében. A barbár merénylet emlékét nem csak a családtagok és ismerősök őrzik: Franciaországban sokan úgy érzik, hogy folyamatos fenyegetettségben élnek.

Súlyos időket élünk, Franciaország veszélyben van” – írta húsz nyugalmazott francia tábornok abban a levélben, amelyet még tavasszal küldtek el Macron elnöknek, a kormány és a nemzetgyűlés tagjainak címeztek. Ebben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy „az antirasszizmus jegyében viszályt szítanak a közösségek között, hogy a franciák rosszul érezzék magukat saját hazájukban. Az iszlamizmus és a külvárosi hordák célja, hogy a francia hagyományok, történelem és kultúra helyett olyan dogmák kerüljenek előtérbe, amelyek ellentétesek a francia alkotmánnyal. Az erőszak napról napra nő” – állt a levélben.

Az aláírók szerint az ország vezetésének felelőssége, hogy ezen változtasson, ellenkező esetben akár polgárháborúig fajulhat a helyzet. Ha a lazaság folytatódik, a katonák felléphetnek az ország védelmében, írták.

Az M1-nek most nyilatkozott a levél egyik szerzője, aki szerint az eredeti aláíróknál jóval többen gondolkodnak így. 61 nyugalmazott tábornok mellett 27 ezer aktív katona is csatlakozott a kezdeményezéshez, és szerintük százezrekben mérhető a melléjük állt civilek száma is.

Nincs jogunk megvédeni az identitásunkat. Ezzel szemben azoknak, akik lerohannak minket, minden joguk megvan ahhoz, hogy megőrizzék a magukét, és ránk erőltessék a saját életmódjukat és kultúrájukat” – mondta az exkluzív interjúban a dandártábornok.

Antoine Martinez szerint az iszlám összeegyeztethetetlen a demokráciával és a francia értékekkel, ezért is határozott úgy, hogy indul a jövő évi franciaországi elnökválasztáson.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »