A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara a Történeti Tudományok Tanszékén működő XX. Századi Egyháztörténeti Kutatóintézettel közösen, harmadik alkalommal rendezte meg Hitvalló egyház magyar mártírjai címmel azt a nemzetközi tudományos konferenciát, amelyre október 9-én az egyetem konferenciatermében került sor.
Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja köszöntőjében elmondta, a konferencia célja, hogy ne hagyják feledésbe merülni mindazt a szenvedést, amit az egyházaknak el kellett szenvedniük a 20. századi diktatúrákban. „Krisztus egyháza nem viseli el az ideológiák korlátait és nem tud, nem is akar igazodni a világ aktuális divatjához” – fogalmazott.
Hangsúlyozta, a konferencia nem csupán múltba nézés, hiszen a politikai hatalom kiszámítható és a diktatórikus rendszerek történetében mindig eljön az a pillanat, amikor a valóságtól és az isteni rendtől elrugaszkodott hatalom a saját népével szembefordul.
„Ezzel a konferenciasorozattal részben az előttünk járó és nem behódoló őseink emléke előtt tisztelgünk, példaképeket hozunk magunk elé. A sok-sok mártírsors azt üzeni, hogy akár életünk árán is ki lehet állni Krisztus és a keresztyén tanítás igazsága mellett”
– folytatta.
Kiemelte, kötelességünk megnevezni azokat is, akik bántották és üldözték az egyházat és a hitben kitartó embereket, meg azokat is, akik az egyházon belül a „kereszt helyett az előmenetelt választották”.
Levezető elnökként a konferencia megnyitóján köszöntötte Földváryné Kiss Rékát, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnökét, illetve Jerguš Sivošt, a Szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) igazgatótanácsának elnökét. Megjegyezte, a két intézménnyel szorosan együttműködik az egyetem és fontos kiindulási alap küldetésük teljesítéséhez.
Somogyi Alfréd a sajtó munkatársainak beszámolva elmondta, a hitvalló egyház magyar mártírjai azokat az egyházi személyeket, gondnokokat, katolikus, református, evangélikus családokat jelenti, akiket hitük miatt a hitleri fasizmus, a sztálini bolsevizmus vagy a kommunizmus üldözött. „Nem kell szó szerinti mártíromságra gondolni, de az szinte mindennapos volt, hogy egy református lelkész gyermeke nem tanulhatott tovább. Ezek a sorsok is beletartoznak a hitvalló egyház magyar mártírjai gondolatkörébe” – jegyezte meg. Ezeket a történeteket kutatják, tárják fel egyrészt, hogy ne feledkezzenek meg róluk, másrészt pedig azért, mert példaképek lehetnek azok, akik a hitükért, a gerincességükkel „akár hátratételt elszenvedve” is tovább tudták élni az életüket.
A két intézettel való együttműködésről elmondta, mindkét intézet munkájában, a kommunista időszak egyház-, kisebbség- és nemzetpolitikáját feltáró kutatásban az egyetem jelenléte, hozzáadott értéke új szín lehet. „A Református Teológiai Kar Történeti Tudományok Tanszéke égisze alatt működő XX. Századi Egyháztörténeti Kutatóintézet éppen azt a feladatot vállalja fel, hogy a mi sajátos történeteinket igyekszik kutatni” – fogalmazott.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke az intézmények közötti együttműködésről szólva elmondta, a kommunista diktatúra időszakának feltárása, azon belül pedig a felvidéki magyarság történetének kutatása a 20. században sok nehéz kérdést vet fel.
Ilyen kérdés például a különböző etnikumok együttélése, a határmódosítások és a kitelepítések, illetve, hogy ezek a történések miként hatottak a társadalomra. „Ennek a kutatásnak nagyon fontos része, hogy alulnézeti szemszögből, tehát a magyar közösségek szempontjából próbálja meg ezeket a történeteket elmesélni. Nemcsak a kitelepítés felvidéki, de a magyarországi, a befogadó fél felőli vonatkozásában” – magyarázta.
Aláhúzta, az iratfeltárás, a múlt feltárása, majd az erről való beszélgetés nagyon fontos és állandó párbeszédet igényel. Mint mondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az egyetem életében az iratfeltárásban, a digitalizálásban és a kutatómunka megkezdésében tudott együttműködő partnerként jelen lenni. A NEB és az ÚPN kapcsolatáról szólva megjegyezte, már tíz éve működnek együtt, és a két intézetet közötti szakmai kapcsolat többek között lehetővé teszi, hogy európai szinten, az európai történeti emlékezetben megfelelő helyet kapjon a kommunista diktatúra működése, áldozatainak emlékezete.
Jerguš Sivoš, a Szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) képviselője az egyetemmel való együttműködés kapcsán elmondta, ennek köszönhetően lehetőség nyílik tudományos konferenciák, közös tevékenységek és ismeretterjesztő rendezvények szervezésére, szakértői konzultációkra szemináriumi, alap- és diplomamunkák, szakdolgozatok és disszertációk elkészítése során, közös publikációk és közös projektek szervezésére, valamint az egyetem hallgatói részére a Nemzet Emlékezet Intézete gyakorlatot biztosít. Mint mondta, intézményük küldetése feltárni az 1939–1989 közötti időszakban regnáló elnyomó rendszerek titkos tevékenységét, feltárni a terror által elkövetett bűncselekmények felelőseit.
A konferencia plenáris ülését követően tartották meg előadásaikat a hazai, magyarországi és kárpátaljai meghívott kutatók. Az elhangzott előadásokat – az előző évekhez hasonlóan – a szervezők idén is szeretnék kötetben megjelentetni.
A konferenciát a Kultminor és a pozsonyi Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ támogatta.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »