Vasárnapig tart a Budapest Central European Fashion Week, amelyen az újrahasznosítás kerül a középpontba. A divathéten részt vevő BORBALA márka alapító-tervezője, Ferencz Borbála az InfoRádióban elmondta: a hazai divatcégek jelentős része Magyarországon végzi a gyártást, itthon szerzi be az alapanyagokat, ami az alapja a fenntarthatóságnak, a világmárkák viszont már nem feltétlenül így gondolkodnak.
Szeptember elsején, hétfőn kezdődött és vasárnapig tart a Budapest Central European Fashion Week. A divathéten a 2026-os tavaszi-nyári kollekciók bemutatója mellett divatipari programok, újrahasznosításról és a fenntarthatóságról szóló workshopok, fotóművészeti és kortárs képzőművészeti projektek, valamint gasztronómiai kiállítók várják a szakmát és a nagyközönséget Budapest számos pontján, köztük a Nemzeti Táncszínházban. A programok többsége ingyenes, de a workshopokon és a beszélgetéseken való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program ezen az oldalon érhető el.
A divathéten jelen van a BORBALA márka is, amely formabontó megoldásaival egyre népszerűbb a divatkedvelők körében. A márka különlegessége, hogy tervezője, Ferencz Borbála használt anyagokkal dolgozik, általában a különböző textileket összeollózza, és patchwork technikával készíti el színesebbnél színesebb kollekcióit. A BORBALA az upcycling (magyarul értéknövelő újrahasznosítás) megoldásokat képviseli, melynek lényege, hogy a hulladékként kezelt anyagokból teremtenek valami újat, értékeset.
Ferencz Borbála az InfoRádióban elmondta: a Budapest Central European Fashion Week nemcsak egy grandiózus rendezvény, hanem nagyon fontos találkozási pont, ahol a hazai és a külföldi divatipar jeles képviselői, alkotói köszönthetik egymást. Többek között influenszerek, divattervezők, gyártók, médiaszereplők és a divat világához valamilyen formában kötődő személyek fordulnak meg a divathéten a főváros számos frekventált pontján.
A showroomok programjai inkább a szakmabelieknek szólnak, de több olyan kiállítás vagy előadás szerepel a műsorban, amelyek érdekesek lehetnek a civileknek is. Bár a legtöbb esemény ingyenesen látogatható, a kifutós divatbemutatókra jegyet kell vásárolni.
A mostani divathéten a kísérő programokban hangsúlyos szerepet kap az újrahasznosítás és a fenntarthatóság.
A nagy divatházak nem feltétlenül járnak az élen ezen a területen, bár a kommunikációjuk sok esetben mégis erre épül. A BORBALA viszont egy olyan márka, amelynek nagyon fontos mind az újrahasznosítási, mind a fenntarthatósági szempont. Ferencz Borbála úgy fogalmazott, saját márkájának az „alapköve” az upcycling, és minden elképzelést, tervet vagy megvalósítást erre épít a csapatával. Mint mondta, egyáltalán nem kell minden márkának ezt a stratégiát követnie. Egyesek az új anyagok közül is a fenntarthatóbbakat választják, mások pedig csak a hazai gyártásra koncentrálnak. Úgy véli, rengeteg olyan szempont van, ami alapján egy márka fenntarthatóbbá tud válni.
Ferencz Borbála kiemelte, hogy a hazai divatcégek jelentős része Magyarországon végzi a gyártást, itthon szerzi be az alapanyagokat, ami az alapja a fenntarthatóságnak. Világszinten a nagy márkák már nem feltétlenül így gondolkodnak, hiszen exportra termelnek, azonnal reagálnak a gyorsan változó trendekre, a magyarok viszont Ferencz Borbála meglátása szerint
„lassabb, átgondoltabb tempóban üzemelnek, ami a fenntarthatóság szempontjából nagyon jó hozzáállás.”
Az elmúlt hetekben több bejáratott magyar divatmárka is bejelentette, hogy befejezi a tevékenységét, de a BORBALA alapító-tervezője szerint globálisan is megfigyelhető ez a tendencia. Azt tapasztalja, most nagyon sok a bizonytalanság a szakmában világszerte. Bizonytalan időkben pedig ha van is elegendő pénzük az embereknek, nagyon meggondolják, mire költik. A befektetők sem szívesen áldoznak pénzt olyan márkára, ami kevésbé ismert. Ferencz Borbála megjegyezte: „a csapból is a fast fashion cégek folynak”, melyeket jól ismernek az emberek, és ennek van egy pszichológiai hatása, hiszen jobban megbíznak a vásárlók az ilyen márkákban, sokszor a hazaiak kárára. Utóbbiak korlátjaik miatt nem tudnak annyira sokat költeni hirdetésekre, így hátrányba kerülnek a piacon.
Ferencz Borbála szerint ilyen gazdasági környezetben nem meglepő, hogy az emberek kevesebbet költenek minőségi divatcikkekre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy komoly változások történtek az ellátási láncban is világszerte, főleg a vámok miatt. Sokkal nehezebb a dolguk azoknak, akik eddig leginkább az Egyesült Államokba exportálták termékeiket. Jelentős akadályokba ütköznek a gyártók, kivitelezők az anyagbeszerzésben is, hiszen a beszállítók is a kárvallottjai a kialakult helyzetnek.
Összességében úgy véli, a márkákat és a vásárlókat is rosszul érintik a fejlemények, amit az emberek főleg az árak emelkedésében vesznek észre. Ha pedig a vásárlók elbizonytalanodnak, és inkább másra, a mindennapi életük szempontjából fontosabb dolgokra költenek, logikus következmény, hogy csökkennek az eladások a ruhaiparban is.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
