Németország gazdasága komoly nehézségekkel küzd, három éve tartó recesszióban van. A magas energiaárak miatt gyárak zárnak be, különösen az acélipart érinti súlyosan a válság. Friedrich Merz kancellár ebben a helyzetben a hadiipar felé fordult. Célja a gazdaság újraélesztése és Ukrajna támogatásának megerősítése. Nem lesz egyszerű dolga. A német állami kiadások meghaladják a gazdasági teljesítőképesség felét, amire a második világháború óta csak háromszor volt példa. A lakossági bizalom sincs épp csúcsponton, a választók fele szerint Friedrich Merz kormánya nem fogja végigkormányozni a teljes választási ciklust. Ilyen körülmények közt akarja növelni hadi kiadásait Németország az ukrajnai háborúra hivatkozva.
Gazdasági párhuzamok a múlttal
A Demokrata nem véletlenül vont történelmi párhuzamot. A 1930-as években Hitler Németországában és Roosevelt Amerikájában is állami keresletgerjesztéssel, a Keynes-i elmélet alapján élénkítette a gazdaságot. Ez kezdetben csökkentette a munkanélküliséget.
Az állami beavatkozás azonban hatalmas államadóssághoz és elszálló inflációhoz vezetett. Hermann Göring 1936-os „Fegyverek vaj helyett” programját azt a célt tűzte ki, hogy az volt, hogy az országot négy éven belül felkészítsék a háborúra.
Elkötelezettség Ukrajna mellett
Friedrich Merz jelenlegi német kancellár szerint a diplomáciai lehetőségek Oroszországgal szemben kimerültek. Magyarul: a német politikai vezetés nem akar mihamarabbi békét. Németország ezért jelentős forrásokat csoportosít át a védelmi iparba. Az ország pénzügyileg is erősen elkötelezett Ukrajna mellett.
Katonai szerepvállalás és tervek
A pénzügyi mellett a katonai támogatás is erősödik. Felmerült, hogy német fegyvergyárak épüljenek Ukrajna területén. Egy terv szerint Németország biztosítaná az ukrán légteret minimum ezeknél a gyáraknál. Ez azonban rendkívül ingoványos talaj – a háború eszkalációjában érdekeltek nyilván támogatják az ötletet. Miért?
Mert egy ilyen lépés lehetővé tenné katonai bázisok létrehozását Nyugat-Ukrajnában. A jelentések szerint innen nagy hatótávolságú, akár 2500 kilométeres rakétákat is indíthatnának Oroszország ellen (ilyen rakéta például a Tomahawk; a német Taurus cirka 1000 kilométeres távot képes megtenni). Hírügynökségi jelentések már korábban is beszámoltak „német pénzügyi támogatással” végrehajtott rakétatámadásokról.
Pénzügyi megoldások és orosz vagyon
Egy terv szerint Németország 140 milliárd eurós kamatmentes kölcsönt nyújtana Ukrajnának. A hitel fedezetéül a befagyasztott orosz állami vagyon szolgálna. Merz kancellár „Németország különleges felelősségére” hivatkozott.
A cél Ukrajna hosszú távú ellenállóképességének biztosítása. A javaslatot a koppenhágai EU-csúcstalálkozón mutatták be. A tervet azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök megvétózta, de a Robert Fico szlovák kormányfő, és a belga vezetés sem támogatta az ötletet. Okkal.
Az orosz vagyon elkobzásával az EU, ha akarja, ha nem, precedenst teremt, és minden nem európai ország, amely ma euróban tartja tartalékait vagy vagyona egy részét, megszabadul az uniós fizetőeszköztől, aminek durva gazdasági következményei lennének.
A 140 milliárdos intézményesített lenyúlás ezért nem valósulhatott meg. Sokan persze nem az eurót féltették. Az ügyet az EU bürokratái megint a közös adósság kieszközlésére akarják felhasználni. Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy az Ukrajnának 140 milliárd eurós kölcsönt adnak, és a fedezet csak névleg az orosz vagyon, kezességet a tagállamok adnának, vagyis az európai adófizetők. Ukrajna feketegazdaságánál méreteit és módszereit ismerve az ötlet nem több egyesek nyerészkedésénél.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Jens Büttner/dpa via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
