Komoly konkurenciát kapott a magyar letelepedésikötvény-üzlet, miután olcsóbban kínálja új programját Málta, mint hazánk. A szigetország ugyanis nem magánközvetítőkön keresztül forgalmazza az állampapírokat.
Úgy tűnik, már külföldön is a magyar letelepedési programot másolják – persze nem abban, hogy egyszerű és olcsó a külföldieknek, miközben igen drága a magyar adófizetőknek. A tavaly augusztusban hozott, de most startoló új szabályok szerint Máltán letelepedési engedélyt kaphat az a külföldi, aki legalább 250 ezer euróért ötéves állampapírt vásárol. A szigetországban nem alkottak külön kötvényt a letelepedni szándékozóknak, bármilyen, euróalapú ötéves papírba befektethet a külföldi. Ezenfelül 30 ezer eurós díjat kell fizetnie az államnak is, és mellé egy legalább évi tízezer eurós albérletről is gondoskodnia kell a programban részt vevőknek.
Alámentek jócskán
Mint ismert, a magyar programban 300 ezer eurót kell a külföldinek fizetni, plusz 50-60 ezer eurós közvetítői díjat a közvetítőcégeknek. Egyes közvetítők még ennél is többet kérnek, miközben a családegyesítésért, ami a magyar jogszabályok szerint ingyenes lenne, további pénzt követelnek. Máltán a családegyesítés ingyenes.
Bejelentett címet is meg kell adni Magyarországon, de mivel a hazai szabályozás enyhén szólva is átláthatatlan, kérdéses, hogy ezért mennyit fizetnek a külföldiek. A sajtóban felröppent korábbi hírek szerint – amit azóta sem cáfoltak az érintettek – egy hazai ügyvédi irodának további ötezer eurót kell leszurkolni, amiért átveszi az elkészült engedélyeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH). Ezzel a magyar program – albérleti díjak nélkül – 355–365 ezer euróba kerül, a máltai program – szintén lakásbérlés nélkül – 330 ezer eurót kóstál, vagyis olcsóbb és átláthatóbb a magyar szabályozásnál. Előnye, hogy Málta az euróövezet tagja, miközben hátrány, hogy a magyar programmal szemben egyszer meg kell jelenni a szigetország hatósága előtt, és legalább százezer eurónyi külföldről származó jövedelmet kell igazolni. Ez egyébként logikus elvárás, hiszen befektetőkre, vagyis pénzes külföldiekre szabták a programot. Hazánk is a módosabb befektetőket célozta meg, bár ennek ellentmond, hogy hitelre is lehet magyar államkötvényt vásárolni, ami már kevésbé rímel a kezdeményezés eredeti szándékára.
Máltán így is jobban jár az állam
Érdekesség, hogy Máltán nem írták elő törvényben, hogy csak és kizárólag közvetítő cégek forgalmazhatják az államkötvényt, emiatt hiába olcsóbb a magyar programnál, sokkal nagyobb bevétele származik az államnak, mint hazánkban. A szigetország 300 ezer euróért értékesít állampapírt, miközben 30 ezer euró kerül tisztán a költségvetésbe díjak formájában. Magyarországon az állam csak 271 ezer euróért ad el kötvényt, más bevétele nincs, a busás díjak az egy kivételével offshore hátterű cégeket gazdagítják. (A hazai papír diszkontjellege miatt kerül csak 271 ezer euróba, majd lejáratkor éri el a 300 ezer eurós névértéket.) Eközben hazánk brutális, a piaci árnál két és félszer nagyobb kamatot fizet, és ezt a pénzt nem a külföldi kapja, hanem a közvetítő cég. Máltán ezzel szemben piaci áron értékesítik a kötvényeket, és a kamatot a befektető kapja.
Ismert, a konstrukciót Rogán Antal javaslatára hozták létre, az egyik forgalmazó mögött pedig Habony Árpád tűnik fel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
