Miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori dolgozója, Horváth András ellen a napokban rendőrségi eljárás indult, az általa feltárt áfacsalással kapcsolatos ügyek sem tűntek el nyomtalanul. Persze nem azért, mert a hatóságok a több száz áfacsalásban részt vett cég után eredtek volna, hanem azért, mert a milliárdos haszonnal kecsegtető üzlet nagy valószínűséggel még ma is virágzik.
Horváth három évvel ezelőtt tartott sajtótájékoztatót, ahol bemutatta azokat az árukat, amelyek után nagy valószínűség szerint elcsalták az áfát. Lapunk munkatársa, miután alaposan szemügyre vette a három évvel ezelőtt készült fotókat, tegnap ellátogatott néhány üzletláncba. Azt tapasztalta, hogy a termékek egy része még ma is ugyanolyan „vizuális tartalommal” sorakozik a polcokon. Miután az áruk csomagolása az adott márka tulajdona, ezért lényegében ugyanazok a termékek találhatók ma is a boltokban. (Jogilag azonban más lehet a helyzet, hiszen a gyártók és forgalmazók gyakran váltogatják egymást – ez a csalás lényege –, és vélhetően a megszűnő, majd újraalakuló cégek gondoskodnak a márka arculati elemeinek jogállásáról is.) Vagyis bár különböző cégek használják ugyanazt az arculati elemet – fotót, betűtípust, grafikát –, lényegében ugyanarról az érdekkörről lehet szó, amelyre Horváth András annak idején felhívta a figyelmet.
– Nap mint nap találkozom én is ugyanazokkal a márkákkal és termékekkel a polcokon – mondta lapunknak Horváth András. A szakember annak idején éves szinten 750-800 milliárd forintra saccolta az elcsalt adó nagyságát. Szerinte ez mára csökkenhetett, hiszen a hús esetében bevezették a fordított áfát, elindult az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, azaz az ekáer, illetve több termék esetében csökkent az áfa kulcsa. Horváth szerint érthetetlen, hogy miért csak a nyers tej áfáját csökkentették öt százalékra, és az áfacsalásokban leginkább érintett UHT-tej adókulcsát nem mérsékelte a kormány. Azt is elmondta, hogy miután kiállt a nyilvánosság elé, több cégre is lecsapott a NAV, azt persze nem verték nagy dobra, hogy az általa felfedezett vállalkozásokat ellenőrizték.
Mint ismeretes, Horváth 2013 novemberében állt a nyilvánosság elé azt követően, hogy 14 év munkaviszony után távozott az adóhatóságtól. Korábban már számos alkalommal jelezte a főnökeinek és a politikusoknak, hogy milyen csalások nyomaira bukkant. A technika rém egyszerű: addig utaztatják papíron az árut tucatnyi külföldi ás belföldi cég között, amíg az áfa „el nem tűnik” a termékek árából. A határokon átnyúló adócsaló hálózatok alapját azok a valós gazdasági tevékenységet nem folytató kereskedők adják, amelyeket szervezett bűnözői hálózatok kifejezetten csalárd ügyletek lebonyolítása céljából működtetnek. Leginkább Szlovákia, Magyarország és Románia között „vándorolnak” a termékek, miközben a csalásról tudó nagy áruházláncok valószínűleg igen nagy nyereségre tesznek szert.
A kormányt, úgy tűnik, nem zavarja a kiterjedt csalássorozat, hiszen semmilyen reformot nem indított azért, hogy a NAV munkatársai hatékonyan léphessenek fel az áfacsalók ellen. Sőt, a magyar rendőrség cinikus módon – három évvel a szakember kitálalása után – éppen Horváth András ellen indított eljárást. A vád szerint Horváth jogtalanul jutott a csaló cégek adataihoz.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 21.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
