Nem tűnt el a jobboldali radikális Arany Hajnal

Nem tűnt el a jobboldali radikális Arany Hajnal

Futótűzként terjedt el a hír Görögország-szerte, hogy Alexisz Ciprasz kormánya a parlament döntése értelmében egy évszázados szabályozást módosítva korlátozza a muszlim ítélkezés joghatóságát a nagyjából százhúszezer lelket számláló, nyugat-trákiai muzulmán kisebbség körében. Az állam által hivatalosan kijelölt muftik ugyanis 1923 óta voltak feljogosítva arra, hogy az iszlám hitű lakosság körében felvetődő családjogi problémákban igazságot tegyenek – az Európai Unióban ezzel máig Görögország az egyetlen, ahol valamilyen szintű hivatalos iszlám törvénykezés létezik. A módosítás értelmében viszont csak akkor lesz ítélkezési joguk például válás, vagy gyermekelhelyezés esetén, ha a fennhatóságukhoz minden érintett fél (legtöbbször értelemszerűen a férj és feleség is) hozzájárul. A döntés egyik lehetséges magyarázata, hogy a baloldali kormány a radikális jobboldali görög szavazókat próbálná megszólítani.

Néhány évvel ezelőtt az európai szélsőjobboldal előretörésétől tartók még pont velük és pártjukkal, az Arany Hajnallal riogattak, de mára alig hallani a radikális pártról. A legutóbbi, decemberi közvélemény-kutatások szerint ma már csak a negyedik legnépszerűbb párt, 8 százalék körüli erőt képviselnek. Mi történt velük? – erre a kérdésre kerestük a választ Fokasz Nikosszal.

Az ELTE szociológia tanszékének egyetemi tanára rámutatott,

az Arany Hajnal támogatottsága nem változott, 2012 óta minden egyes voksoláson szinte ugyanolyan, 7 százalék körüli eredményt értek el.

Mint mondta, mivel Görögországban volt Európa-szerte az egyik legerősebb az antifasiszta mozgalom, meglepő volt, hogy 2012-ben hét százalékot ért el a nyíltan neonáci, a testi erő alkalmazását is elfogadhatónak tartó párt – egyik képviselőjük 2012-ben a kommunisták szóvivőnőjét is felpofozta. Ám azóta működik a megszokás ereje, ráadásul az egyik legstabilabb politikai erő lett az Arany Hajnal. Fokasz Nikosz szerint azért csúsztak vissza a negyedik helyre, mert a balközépen és a centrumban több erő – köztük az előző kormánypárt, a Paszok – összefogott, és bár még nem alakultak párttá, már közösen mérik őket a közvélemény-kutatók.

A stabilitás egyik oka, hogy a görög társadalomnak már évtizedek óta van egy olyan kisebbsége, amely nyitott a jobboldali radikalizmusra. Ők voltak azok, akik a világháború idején jobbnak látták a náci megszállást a kommunista hatalomátvételnél és ők azok, akiknek a leszármazottai ma az Arany Hajnal szimpatizánsainak derékhadát adja. Fokasz Nikosz kijelentette, a radikális párt megjelenése előtt a jobboldali nagy pártok képesek voltak becsatornázni ezeket a szavazókat, ám ők az elmúlt években stabilan kitartanak az Arany Hajnal mellett.

Hírdetés

http://mno.hu/

Annak ellenére, hogy sorozatosak a botrányok a párt körül. 2013 őszén a párt egyik szimpatizánsa meggyilkolt egy baloldali rappert, 2015 elején pedig per indult annak kivizsgálására, mennyiben befolyásolta a pártvezetés a gyilkost. – Érthetetlen, miért tart még mindig az eljárás, amelynek végén feltehetően a pártelnököt nem, de valamelyik pártvezetőt felelősségre fogják vonni – jelentette ki az egyetemi tanár.

Az a január eleji hír sem rengetheti meg túlzottan az Arany Hajnalt, hogy letiltották őket a Twitterről. A párt persze szólásszabadság megsértéséről, a velük egyet nem értő sajtó támadásáról beszél, de a görög sajtó sem tudja pontosan, miért történt az eset. Fokasz Nikosz elmondta, a görög közszolgálati média nem ad hírt a párt képviselőinek parlamenti beszédeiről, ha azokban gyűlöletkeltő kijelentések szerepelnek, sőt, az elnök sem hívja meg őket az időnként megrendezett pártelnöki találkozókra, ahol a nemzet fontos ügyeiben egyeztetnek a parlamenti erők. Kérdésünkre, hogy ez a fajta karanténba zárás nem kontraproduktív-e, Fokasz Nikosz úgy válaszolt, annyiban az, hogy

ettől még nem csökkent az Arany Hajnal támogatottsága, igaz, nem is tudta a párt felhasználni a kirekesztettségét új szavazók megszerzésére.

Két téma jelenthet kitörési pontot az Arany Hajnal számára. Az egyik a migráció kérdése, amelyben radikális álláspontot képvisel a párt, egyedül ők beszélnek például az embercsempészekről. Fokasz Nikosz úgy véli, a migrációs hullámtól leginkább sújtott görög szigetvilágban mindezek miatt nőhet, akár a tíz százalékot is elérheti az Arany Hajnal támogatottsága. A párt tesz is ezért, migránsok által elkövetett bűncselekményekről szóló álhírekkel igyekszik lázban tartani bázisát, amelyet állítólag arra is kiképez, hogyan lépjen fel a bevándorlókkal szemben, akár erőszakosan is.

A másik téma a macedón–görög megbékélésé, amelyben a kormány kész gesztust tenni északi szomszédjának és elfogadni annak új nevét. Korábban Görögország blokkolta a macedónok nyugati integrációját, mert egyezik az ország és egy észak-görögországi régió elnevezése. Az Arany Hajnal a kérdésben árulásról beszél, és ez teret nyithat nekik az ELTE egyetemi tanára szerint, mivel a jelenleg legnépszerűbb párt, a jobboldali Új Demokrácia is megosztott a kérdésben.

– Hosszú távon egyik sem hozhat számukra új szavazókat, országosan stabilan hét százalék körül maradhatnak

– jelentette ki lapunknak Fokasz Nikosz.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »