Mint az világszerte már közismerté vált, a Gillette egy férfihibáztató, férfigyűlölő, feminista reklámfilmet adott közre, amellyel sokkal jobban vérig sértette a férfiakat, mint azt egy csorba, rozsdás borotvával tehette volna. A propagandafilm gyakorlatilag férfigyűlölő feminista sztereotípiákkal okád savat a férfiakra, mondván, hogy a férfiak túl messzire mentek, a világot elárasztja a “toxikus férfiasság”, a szexuális zaklatás, a nemi erőszak és a brutalitás. Már a film első másodperceiben médiamontázsokból összevágva elhangzanak a hívószavak: “metoo”, “szexuális zaklatás”, “mérgező férfiasság”. A fim nem spórol a képi nyelvezettel sem, a látvány a dolgok közepébe vágva indul, sáskajárás szerűen pusztító, vágtató fiú-férfi csürhék törik darabokra az idillt, rombolják le a környezetet, tombol az erőszak, a megfélemlítés, a megszégyenítés, a “szexuális zaklatás”. A feminista gyűlölet tárgyát valamiért jól megtestesíteni képes, a kertben grillező, sorozatgyártott amerikai családapák pedig erre csak annyit ismételgetnek, hogy “a fiúk már csak ilyenek”. Aztán a film levonja a végkövetkeztetéseket: a férfiaknak, akik immár méltatlanná váltak a Gillette régi jelmondatára is, maguknak kell gátat szabniuk, a jövő generációk megmentése érdekében meg kell változniuk.
A film hatalmas felháborodást váltott ki, például a YouTube-on már az első napon több mint kétszázezer diszlájkot sikerült begyűjtenie, miközben csak a szavazók tizede nyomta meg a “tetszik” gombot, és azóta is naponta százezrével áradnak a diszlájkok és a cég globális bojkottjára felszólító felháborodott hozzászólások. Az internet megtelt videókkal, amelyeken férfiak szemétbe hajítják, lehúzzák a WC-n, konyhamalacban aprítják péppé, kalapáccsal verik szét, tapossák össze Gilette borotváikat. A világsajtó napok óta a futótűzként terjedő botrányról beszélt.
Miközben több jelentős médiaszemélyiség, például Piers Morgan brit tévés maga is bojkottra szólított, addig a “progresszív” sajtó mesterkélt értetlenkedéssel fogadta a kitört botrányt és megpróbálta a “férfijogi aktivisták” értelmetlen nyavajgásaként és”férfihisztiként” tálalni. Az ő kedvükét érdemes áttekinteni, hogy mi is a baj a “reklámfilmmel”. Az előbbi idézőjelnél álljunk is meg egy pillanatra, merthogy eleve érhetetlen, hogy miként gondolhatta a cég, hogy egy férfigyűlölő, feminista világnézeti kisfilm jó reklámja lehet a Gillette-nek. Nyilvánvaló, hogy a cég marketingcsapatának irányítását megkaparintó feminista szekta a saját világnézetének és savanyú életérzésének megfogalmazására használta fel a Gillette erőforrásait. Nehéz elképzelni, de egyetlen épeszű ember sem volt közöttük, aki elmondta volna, hogy férfifóbiával és férfigyűlölettel nem lehet a férfiaknak termékeket eladni. A reklámfilm megrendezésére egy feminista női rendezőt kértek fel, aki korábban a Libresse számára forgatott bárgyúan ostoba, közönséges, ámde mégis sikeres reklámfilmet “Viva la Vulva” vagyis “Éljen a pina” címmel. Ha a hölgyeknek nem vette volna el az eszét a férfigyűlölet, akkor tulajdonképpen egyszerűen a helyzethez adaptálhatták volna ezt a korábbi primitív sikert, csak egyszerűen most azt kellett volna megénekelniük, hogy “éljen a fasz”, de hát még ehhez is hülyék voltak, ráadásul ők a szívük mélyéről nagyon is azt akarták mondani, hogy “le a fasszal”. A napnál is világosabb, hogy ennek csak marketing katasztrófa lehet a vége. A végeredményt Ezra Levant kanadai publicista sokszor idézett mondata is jól összefoglalta:
Ha a film társadalmi üzenetére tekintünk, akkor is azt kell mondanunk, hogy a film hatalmasat téved, amikor egy feminista fóbia nyomán azt akarja a férfiakba sulykolni, hogy az évezredes férfiasság ideálok, férfi viselkedésminták teszik tönkre a társadalmat. A kisfilm jelenetei jól közvetítik ezt a világnézeti meggyőződést: az is baj, ha a férfiak kifejezésre merik juttatni a nők felé érzett elragadtatásukat, vonzalmukat, erőnek erejével meg kell állítani őket, amikor az utcán meg szeretnének szólítani egy nekik megtetsző csinos nőt, a szájukra kell csapni, ha a medencepartin fotót, videót szeretnének készíteni a bikinis bombázóról és azt mondják neki nyíltan, hogy “mosolyogj édes”. és már az is baj, ha a kisfiúk saját habitusukat megélve egymással ártalmatlanul birkóznak. És mindezek helyett a film szerint az apáknak a kislányokba kell azt belesulykolniuk, hogy “kemény vagyok, kemény vagyok”.
A Gillette filmjének legalantasabb feminista trükkje, hogy a #metoo hisztéria nyomán kipattant valódi kriminalitást erőnek erejével összemossa a férfiasság, a férfi virtus lényegében ártalmatlan elemeivel, és ezek együttesére ráhúzza a bélyeget: “toxikus férfiasság”. Itt kell megjegyezni azt is, hogy bár a feminista propaganda mély morális pánikot keltve egészen mást sugall, de a valóság az, hogy a nyugati társadalomban a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma olyannyira elenyésző, hogy a többi bűncselekménynek még az egy százalékát sem éri el. Bárki utána járhat a vonatkozó statisztikáknak és megláthatja, hogy még a nagyon ritka, robbanószerrel-lőszerrel való visszaélés is sűrűbben fordul elő, mint a nemi erőszak. A feministák hisztije teljességgel értelmetlen, nem tombol társadalmunkban semmiféle nők elleni erőszakhullám, még akkor sem, ha a #metoo egy jól kifizetődő, agyonrágott bulvártéma.
Valószínűleg csak kevés nő érzi át és érti meg, hogy a film ebben a formában nem azt mondja a férfiaknak, hogy a valódi kriminalitásnak gátat kell szabni (amiről egyébként önmaguk a férfiak is így gondolkodnak), hanem ehelyett mélyen sértő éllel azt üzeni nekik, hogy úgy rosszak és bűnösök, minden porcikájukban, ahogy vannak, kivétel nélkül. Sajnos az igazság az, hogy a filmet kitaláló feministák pontosan ezt akarték mondani, és a férfiak már nagyon jól tudják is ezt, hiszen a sajtóból naponta feléjük áradó feminista propagandából már megismerhették ezt a véleményt. Nagyon hosszú ideje a férfiaknak azzal kellet szembesülniük, hogy a sajtó és a nőknek szánt termékek reklámjai genderista, feminista, férfifóbiás, férfigyűlölő üzenetekkel teltek meg és ehhez nekik muszáj jó képet vágniuk. A valóságos probléma nem a “toxikus férfiasság”, hanem a toxikus feminizmus. Egyszer azonban elszakad a cérna. És ez a pillanat akkor jött el, amikor a férfiaknak azt kellett látniuk, hogy még az ő vásárlásaikból termelt profitot is férfigyűlölő filmek gyártására használják fel. Hogyan is mondhatná ezután jelmondatával a Gillette, hogy “férfiasan tökéletes”, ha ennyire tökéletlennek nézik és gyűlölik a férfiakat? – Férfiak, bojkottáljátok a Gillettet!
Továbbra is ezrek követelik, hogy a Gillette törölje videóját és kérjen bocsánatot a férfiaktól. Az antipátia tüntetés és a végtelen vita úgy tűnik, immár kezd pánikot okozni a Gillette marketingesei körében, mert bizonyítottan tízezrével tüntetik el cenzoraik a negatív hozzászólásokat a videómegosztókon és a közösségi médiában és többen panaszolják, hogy érthetetlen módon százezrével tűntek el diszlájkok is. Valóságos informatikai állóháború kezd kialakulni, olyan is akadt, aki egy saját fejlesztésű crawler programmal, robottal szűrte a kicenzúrázott kommenteket és élő videóban közvetítette vissza azokat a YouTube-ra. Az “anomáliák” ellenére a YouTube-on a Gillette videó diszlájkjainak száma jelenleg már elhagyta az egymilliót(!) és ezzel a leggyakrabban diszlájkolt videók toplistáján három nap alatt sikerült elhagynia azt a kimagasló pozíciót, amit például a Nicki Minaj féle “Stupid Hoe”-nak vagy a “Crazy frog”-nak csak 10 év idegölő jelenléttel sikerült kivívnia magának. Csak gratuláció illeti a feminista tanácsadókat: így kell lerombolni 1 perc 48 másodperc alatt, vagyis a reklámfilm hossza alatt egy cég több évtizedes hírnevét, ha már a gyűlölt férfiasságot elpusztítani nem lehet. És még csak az év elején járunk, miközben a Gillette egész éves kampányokat és társadalmi programokat ígért millió dolláros költségvetéssel. Valójában nagy köszönet a Gillette-nek, mert a multinacionális cég egykori hírnevének romjain immár biztosan kivirágozhat egy minden eddiginél szélesebb körű, nemzetközi férfimozgalom, amelyben minden férfi tudatában lesz annak, hogy egyénként és csoportként is kíméletlen harcot kell folytatnia a társadalmat felzabáló toxikus feminizmussal szemben.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »
