Kell-e arányos választási rendszer?

A rövid válasz: nem. Miért nem? Mert az arányos választási rendszer is aránytalan, csak máshol az.

A direkt aránytalannak tervezett választási rendszerekben az erős pártok több mandátumot kapnak, mint ami arányosan járna nekik, innen az aránytalanság. Az arányosnak tervezett választási rendszerekben viszont a kis pártok élveznek előnyt, hiszen képesek nagyobb erőt mutatni, mint amennyi arányosan jár nekik. Azaz mindenképpen aránytalanság van, csak nem ugyanott.

Kérdés: melyik aránytalanság igazságosabb? Szerintem az előbbi, hiszen az erősebb pártokra sokkal többen szavaztak.

Egyébként az egyéni választókerület magyar hagyomány.

Egészen 1922-ig minden magyar parlamenti választáson – sőt az 1848 előtti rendi választásokon is – kizárólag egyéni választókerületek voltak.

Horthyék vezették be a listás szavazást 1922-ben, de csak Budapesten, míg vidéken maradtak az egyéni választókerületek.

Hírdetés

Az első tisztán listás választás pedig 1945-ben volt.

Aztán a kommunizmus alatt a rendszer folyamatosan változott, de jelentősége nemigen volt, hiszen a parlament csak látszatszervként működött. De így is érdekes: az 1967-es választásokra Kádárék visszatértek a hagyományokhoz, a tisztán egyéni választókerületes választásokhoz. Ez így is maradt a rendszerváltozásig, kivéve az 1985-ös választásokat, amikor az egyéni választókerületek mellé lett egy országos lista is, erre a listára a gyakorlatban a legfelsőbb pártvezetés tagjai és általuk kiválasztott személyek kerültek.

1989-ben a kerekasztal-tárgyalásokon fel se merült, hogy tisztán listás, arányos rendszer legyen bevezetve. Az akkori ellenzék eleinte 302-tagú országgyűlést akart, 152 egyéni képviselővel és 152 listással. Ez ellen azonban az MSZ(M)P frakciója fellázadt, így végül 176 egyéni képviselő lett, 210 listással.

Az MSZMP ugyanis abban hitt, hogy politikusai ismertebbek, így sok egyéni helyet meg fognak nyerni az ismeretlen jelöltekkel szemben. A valóságban összesen 2 egyéni helyet tudott nyerni az MSZMP/MSZP, ebből is az egyiket függetlenként (Németh Miklós), szóval nem jött be számításuk – az egyetlen jogilag is MSZP-s egyéni nyertes Szűrös Mátyás lett.

Miért nem akart senki arányos rendszert? Mert mindenki legjobban az állandó kormányválságtól félt.

S ez ma is érvényes.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »