Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében bemutassa azt az interjút, melyet bő egy héttel ezelőtt készítettek Szijjártó Péter külügyminiszterrel.
Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében bemutassa azt az interjút, melyet bő egy héttel ezelőtt készítettek Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A riporter a jól ismert módon és ügyekben támadta a magyar kormányt: jogállamiság, uniós pénzek, LMBTQ, kémszoftver, NGO-k. Szijjártó Péter ezekre mind reagált, és ismertette a magyar álláspontot. Azt csak találgatni lehet, hogy a BBC miért nem szeretné, hogy a magyar nézők is lássák az interjút – közölte az M1 Híradója.
Drága, elfogult, rasszista, idejét múlt. Az egykor etalonnak számító BBC-vel kapcsolatban leggyakrabban ezek a kritikák fogalmazódnak meg mostanában az Egyesült Királyságban.
Legutóbb például azzal váltott ki éles felháborodást a brit médiatársaság, amikor egy álláshirdetésére csak feketék, ázsiaiak és kevert rasszú emberek jelentkezését várták. Vannak, akik szerint a kiegyensúlyozott objektivitás helyett a BBC a nemzetközi liberális média egyik zászlóshajója lett.
„A BBC, mondjuk így: megbízást kapott a nemzetközi lobbitól, hogy hozza nagyon nehéz helyzetbe, kellemetlen helyzetbe Szijjártó Péter külügyminisztert” – mondta Bende Balázs a közmédia vezető külpolitikai újságírója azután, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a világ minden táján sugárzott Hard Talk nevű műsorban.
A félórás beszélgetésben több kemény kérdést is megfogalmazott a műsor házigazdája, Stephen Sackur a magyar gyermekvédelmi törvényről. Szijjártó Péter azonban minden kérdést tárgyilagosan és kimerítően megválaszolt.
Az interjú nem maradt sajtóvisszhang nélkül. A Pesti Srácok például azt írta: „Szijjártó ismét kiosztotta a BBC-t, az Indirekt pedig cikkének címében azt írta: a magyar külügyminiszter bekeményített.”
Az interjú nem érhette el a kívánt célt, mert az M1 hiába szerette volna a műsor sugárzási jogait megszerezni, a BBC hosszú huzavona után megtagadta ezt.
„A BBC cikinek érezte azt, hogy ezt megmutassuk mi itt Magyarországon országnak-világnak. Úgyhogy nekünk nagyon az az érzésünk, hogy ez az oka annak, hogy a BBC végül egy hét tanakodás, gondolkodás, ide-oda küldözgetés után azt a választ adta, egy jogász keresett meg bennünket, hogy jelen pillanatban nincsenek meg az eszközök ennek az egy epizódnak a nemzetközi terjesztésére. Tehát nem kapjuk meg” – ismertette Bende Balázs.
Hozzátette: ez a fajta elzárkózás teljesen szokatlan a brit tévétársaság részéről, hiszen a híradós anyagok és hírműsorok cseréje teljesen bevett dolog. Azokért a közmédia fizet.
Az üggyel kapcsolatban egy tendenciára hívta fel a figyelmet.
„Azokban az ügyekben, amik érzékenyek lettek vagy a nemzetközi, nyugati, baloldali, liberális társadalom számára – akár legyen ez migráció, akár LMBTQ-ügyek –, megtagadják ezeknek a képeknek az átadását, főleg akkor, hogyha azt szeretnénk bemutatni, hogy ezekkel kapcsolatban más országokban, nyugati országokban probléma van” – szögezte le.
Bende Balázs szerint az egyik legjellemzőbb ilyen ügy a 2015-ös kölni szilveszteri molesztálások ügye volt, amelyet a német média napokig elhallgatott, de legutóbb egy hete az MTVA-nak a svéd közszolgálati televízió sem adott át jogi okokra hivatkozva felvételeket akkor, amikor két kisgyermeket lelőttek egy játszótéren, Stockholm közelében.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
