Ezt olvastam a mandin:
Zsolt! Elmész te…!
Régóta gondolkozom, reagáljak-e. A hülye celebje ne politizáljon. Vagy csak otthon, a négy fal között. Aki miatt úgy döntöttem, mégiscsak beleállok ebbe a buliba, az Bayer Zsolt.
„Azt hittük, hogy tökös magyar gyerek, erre kiderült, hogy balett-táncos.”
Az idézet Vona Gáborra vonatkozik és Bencsik Andrástól való.
Régóta gondolkozom, reagáljak-e. Érdemes-e? Kell-e ez nekem?
Pro: Érdemes, hisz’ az ilyen típusú sztereotípiák ellen (is) harcolok, amióta kvázi közszereplővé avanzsáltam.
Kontra: Se lájkokat, se szponzorokat nem hoz. Sokkal jobban megtérülő biznisz, amikor az egyik celeb „beszól” a másik celebnek, mert rossz a frizurája, szar a kocsija, vagy drága az órája, esetleg mert ruhát kér kölcsön, amibe előre megfontolt szándékkal belefingik vagy beleizzad. Esetleg mindkettő. Meg aztán: a hülye celebje ne politizáljon. Vagy csak otthon, a négy fal között. De inkább ott se. Abból csak a baj van.
Aki miatt úgy döntöttem, mégis beleállok ebbe a buliba, az Bayer Zsolt.
Igen. Bayer.
Többéves barátságom szakadt meg miatta, amikor a díjas hiszti alatt kiálltam mellette.
Bayer a jobboldal fenegyereke, aki valós érzelmek által vezérelve tollat ragad és leírja, amit gondol. Néha vulgáris, néha modortalan, néha átlépi a határokat, néha vállalhatatlan. De nem náci, nem fasiszta. Márpedig ilyen vádak érték akkor. Olyan, szövegkörnyezetből kiragadott idézetek terjedtek, mintha cigány gyerekek megölésére buzdított volna. Okos, értelmes barátaim posztolták a hazugságokat vég nélkül.
Bayer megvédése bizonyos körökben olyan szintű bűn, mintha Hitlert mentegettem volna, a hazugságokkal szemben mégis megvédtem. Ezért aztán töröltek, kitagadtak, kiátkoztak.
Van ez így. Engem, egy tökös balettost ilyen kis incidens nem tör össze.
Aztán jött a fent említett műsor Bencsik András mondatával. Ott ült Bayer Zsolt is a kamerák előtt.
Drága Zsolt!
A műsor előtt úgy egy héttel leközölted a Mandineren megjelent írásomat a blogodon. Elismerően vezetted fel olvasóidnak. Aztán ott kussoltál Bencsik mellett, amikor amaz burkoltan úgy buzizta le Vonát, hogy balett-táncoshoz hasonlította.
És abba most tényleg ne menjünk bele, hogy miért kell buzizással lejáratni valakit.
Nem vagyunk mi bukott, alkoholista SZDSZ-es politikusasszonyok.
Ez az ő szintjük.
Ezért bukottak.
De te csak ülsz, lapulsz, és nem bírsz ennyit kinyögni: „No, no, azért ez egy kicsit erős volt drága András, most vettem át az írását ennek az Apátinak például, van két gyereke, meg bokszol, Romániában is ott szurkolt a válogatottnak és nem a VIP-ben. Balettos magyar gyerek. Talán tökei is vannak.”
Úgyhogy Zsolt, barátilag és szeretettel idézlek most téged:
Elmész te a picsába!
Üdvözöl:
Egy balett-táncos
Drága Bence!
Nem, nem és nem! Kérlek szépen, próbáld megérteni: nekem nem így van behuzagolva az agyam! Egyszerűen nem tudom összekapcsolni fejben a balett-táncost és a buzit. Nem tudom, mert egyetlen általam személyesen ismert balett-táncos –Kiss János, Demcsák Ottó – sem volt buzi, és egyáltalán: soha nem gondoltam, hogy egy foglalkozás vagy művészeti ág képviselőit buziként lehetne általánosítani.
Egyszerűen nincs meg az emlékeimben, hogy Bencsik ezt mondta. Valószínűleg fel sem tűnt, mert nem emlékszem rá. És mentségemül álljon itt az is, hogy amikor az általam mélyen megvetett és utált Vonát elkezdték buzizni, talán én voltam az egyetlen, aki felháborodott cikkben védtem meg ebben az ügyben, és utasítottam vissza ezt az égbekiáltó baromságot. (A cikk visszakereshető a Magyar Hírlap honlapján!)
Szóval, kérlek, ne haragudj, semmi szándékosság, sunyítás, lapulás nem volt ebben. Legfeljebb ha figyelmetlenség, nem odafigyelés. És továbbra is várom az írásaid, amiket betehetek büszkén a blogomba. És egy sört is megihatnánk végre odakint a székelyeknél, vagy akár idehaza. Mondjuk egy igazi csíkit…
Barátilag és szeretettel, és elmegyek én a picsába!
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
