Nem mindenkinek tetszik a Kígyó-sziget elhagyása – a Wagner csoport ellenvéleményt fogalmazott meg

Nem mindenkinek tetszik a Kígyó-sziget elhagyása – a Wagner csoport ellenvéleményt fogalmazott meg

Kivonultak június 30-án az oroszok a Kígyó-szigetről, miután az ukrán erők, vélhetően már az Egyesült Államoktól kapott rakétákkal csapást mértek a szigetre. 

Az aprócska, mindössze 0,17 négyzetkilométeres sziget a háború elején hívta fel magára a figyelmet, a hadtörténet egyik legszürreálisabb rádióüzenet-váltásával, melyben az ukrán helyőrség a [email protected]…-ba küldte az azóta elsüllyesztett Moszkva rakétacirkálót.

Erről az esetről ebben a cikkünkben olvashat.

A Kígyó-szigetről való kivonuláról Pomichal Krisztián Robert C. Castel biztonságpolitikai elemzővel ebben a cikkünkben beszélgetett.

A hivatalos közlemény szerint:

“június 30-án az Oroszországi Föderáció fegyveres erői jóindulatú lépésként elvégezték a Kígyó-szigeten a rájuk bízott feladatokat, és visszavonták az ott állomásozó helyőrséget”.

Hírdetés

Az orosz fél ezzel a “gesztussal” azt kívánja megmutatni, hogy az Oroszországi Föderáció nem avatkozik be az ENSZ azon törekvésébe, hogy humanitárius folyosót hozzon létre a mezőgazdasági termékek Ukrajna területéről történő tengeri exportjára.

Az Érem másik oldala nevű, hozzájuk közeli Telegram-csatornán azt írják: A döntés természetesen csalódást keltő számunkra, de helyes, hiszen hülyeség ilyen veszteségeket elviselni gyakorlatilag a semmiért. A lég- és rakétavédelem nem tudott megbirkózni az ellenséges légi és rakéta-tüzérségi támadásokkal.”

A bejegyzésben is megemlítik, hogy a szigeten korábban az ukránok szétlőttek egy Pantsir-S1 légvédelmi rendszert.

Wagnerék megjegyzik, a hivatalos “jóindulatú döntésre” utalva: “ugyanaz a helyzet, mint a kijevi térségben, amikor a nyugati csoport előretörése nem a tervek szerint haladt, és március 6-ig nem egyesültek újra a keleti csoporttal. A srácok bátran kitartottak, de ilyen helyzetben nem lehetett folytatni. Katonai erő és felszerelés hiányában, mivel nem lehetett teljesíteni a taktikai tervet, erőink ebből az irányból való kivonása mellett döntöttek.”

A Kreml-közeli zsoldosok a Kijev környéki harcokban komoly veszteségeket szenvedtek.

Vologyin (Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke – a szerk. megj.) mindegy, mit beszél – írták akkor. “Vagy mozgósítás lesz, vagy elveszítjük a háborút. Ukrajna legyőzéséhez 600-800 ezer emberre vagy szükség. Aki azt mondja, hogy a modern háborúban nem kell sok katona, egyszerűen butaságokat beszél. Bárhol is legyenek a precíziós fegyverek, csak a gyalogság megy előre.”


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »