Nem mi, hanem Isten kegyelme általunk – Átadták a Karitász önkéntesek elismerését

Nem mi, hanem Isten kegyelme általunk – Átadták a Karitász önkéntesek elismerését

Tizedik alkalommal adták át október 9-én a Katolikus Karitász országos elismerését, az önkéntesek Caritas Hungarica díját. A Magyar Szentek templomában Spányi Antal székesfehérvári püspök, a Karitász elnöke, Écsy Gábor országos igazgató, valamint az egyházmegyei igazgatók 47 önkéntesnek köszönték meg, hogy a Karitász hálózatán belül személyes szeretetükkel tesznek nap mint nap másokért.

Ragyogó napsütés és októberi hűvös idő fogadta szombaton azt az ország minden pontjáról akár kora hajnalban induló 47 önkéntest, családtagjaikat, plébánosaikat és egyházmegyéjük karitászigazgatóit, akik a tizedik alkalommal tartott Caritas Hungarica díj átadására érkeztek a Magyar Szentek templomába.

A budapesti díjátadás hálaadó szentmisével kezdődött, melyen Spányi Antal püspök, a Katolikus Karitász elnöke és Écsy Gábor országos igazgató mellett koncelebrált tíz plébános, akik díjazottjaikkal vettek részt a közös ünnepen.

Szentbeszéde elején Spányi Antal Krisztus szeretetére irányította a figyelmet, s kapcsolódva az evangélium soraihoz, megerősítette: „Máriánál közelebb senki sem áll Jézushoz. Persze, hogy az összes szentek között Mária a legdicsőségesebb, Mária a legboldogabb – hogyha lehet ilyeneket mondani. De azt mondja Jézus: mindaz boldog, aki nemcsak hallgatja Jézus tanítását, hanem ezt a tanítást befogadja, be is tartja.” Felidézte, hogyan veszi észre Mária érzékeny figyelmével Kánában, hogy elfogyott a bor, s Jézus látszólagos visszautasítása ellenére is milyen jól ismeri fiát, aki segít, hogy a háziak ne szégyenüljenek meg.

Spányi Antal ezután kiemelte: „Mária a keresztény emberek példaképe. Az egyház ősidők óta megfogalmazta azt az igazságot, hogy a Jézust keresők Márián keresztük jutnak el hozzá leggyorsabban és legbiztosabban. Mert Mária örök példa, mert Mária égi közbenjárónk, s mert Mária a mi égi Anyánk, aki büszke akar lenni ránk, aki szeretetével körülölel bennünket, és aki egyikünkről sem hajlandó elfelejtkezni.”

A Karitász munkáját mint Krisztusról való tanúságtételt értelmezve elmondta, hogy „egészen kiemelt módja ennek a tanúságtételnek az a szeretetszolgálat, amelyet a Karitász munkatársak végeznek. Mária ezt tette Kánában és nyilván ezt tette számtalan más helyzetben is (…). Bizonyos, hogy ő a gondoskodó szeretetnek, az imádkozó szeretetnek, a másikat megértő és elfogadó szeretetnek volt a mintaképe.”

Az önkéntesek napi küzdelmeit a Karitász elnökeként is jól ismerő püspök végül kiemelte:

Akkor, hogyha nem én vagyok a fontos, mert én csak közvetítő vagyok, csak eszköz vagyok az Isten kezében. A második dolog ez: Krisztus eszközeként, Krisztus szeretetét viszem az emberekhez.

S a harmadik – nem könnyebb –, hogy abban az emberben, akihez megyek, akivel találkozom, abban fölfedezzem Krisztust. (…). S amikor fáradtak vagyunk és vonszoljuk magunkat, és ki tudja, már hányadik embert hallgatjuk végig, abban fölfedezni Krisztust nem könnyű dolog. De mégis ez a mi dolgunk: észrevenni. Nemcsak az imádság elragadtatásának pillanataiban, nemcsak egy szép liturgia ünnepi eseményeiben, hanem a hétköznapi élet keserves, fáradtságos, izzadtságos történéseiben is.

Hírdetés

Ez a Karitász munkatárs sajátos karizmája. Ez az a sajátos ajándék, amit az Istentől kapunk, hogy ezt a küldetést jól tudjuk tenni. Mert ez a küldetés – azt gondolom – az egyik legeslegfontosabb tanúságtétel formája ebben a világban. (…)

Amikor a szívünk szeretetét nekik adjuk, és szívünket kitárjuk, hogy akár az ő nyomorúságuk felét magunkkal vigyük és magunkkal hordozzuk. A jó szó, a megértő szó, a kedves mosoly, a nem magamat előtérbe helyező igyekvés, hanem az Őrá figyelés szeretete: az, ami egy ember szívét megváltoztatja, s amely végül is megváltoztatja a világot. Tehát

 – zárta szentbeszédét Spányi Antal.

A szentmisét követően vehették át elismeréseiket tizenöt egyházmegyei központ plébániai csoportjainak önkéntesei.

A díjazottakat Zagyva Richárd, a Karitász országos igazgatóhelyettese köszöntötte. Mint fogalmazott, az elismerést kiérdemlő önkéntesek a Karitász tevékenysége során kiemelkedő módon és rendszeresen segítik a embertársaikat.

„Élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruhákkal, bútorokkal és egyéb tárgyi adományokkal támogatják a nehéz szociális körülmények között élőket. Betegeket, magányos időseket látogatnak és fizikai, valamint lelki támogatással nyújtanak segítséget számukra. Tárgyi- és pénzadománygyűjtéseket, jótékonysági programokat, segélyakciókat, nyári táborokat szerveznek. Gyakran pakolnak, válogatnak adományokat, majd készítenek belőlük hasznos csomagokat, amelyeket el is juttatnak a legnehezebb sorsú emberekhez, családokhoz. Sok időt szánnak a családok meglátogatására, szociális helyzetük felmérésére is, hogy a legjobb helyre jusson a segítség. Saját karitászközösségük lehetőségein túl az egyházmegyei és országos segélyakciókba is becsatlakoznak, további feladatokat és adminisztrációt is felvállalva. Különösen érzékenyek a legelesettebbek, az idősek, betegségben szenvedők és a gyermekek problémái iránt. Karitászcsoportjuk tagjaival és településük szervezeteivel élő és jól működő, példaértékű kapcsolatokat, együttműködéseket alakítottak ki, amelyek a rászorulók javára szolgálnak. A kézzel fogható karitatív feladatok mellett imádkoznak a rászorulókért, támogatókért és önkéntesekért.  Mindezek mellett valamennyi díjazott különösen nagy odaadással, elhivatottsággal és türelemmel áll a rászorultak mellett vigaszt nyújtva a nehézséggel küzdők számára. Gratulálunk áldozatos, kiemelkedő és példaértékű tevékenységükhöz!”

Az önkéntesek nevében Horváth Sándor, a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász önkéntese beszélt, kiemelve, hogy a Karitász munka mentes az előítéletektől, krízishelyzetben (délszláv háború, horvátországi földrengés) pedig igyekszik azonnali segítséget nyújtani.

Az ünnepséget a szokásos agapéval zárta a Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete. A hűvös délelőtt kora délutánra kellemes meleggé változott, ahogyan egy adományba adott kályha melegíti fel a szobát, ahogyan egy beszélgetés ad reményt, egy tanszercsomag vagy korrepetálás teremt jövőt a Karitász önkénteseinek munkájával Magyarország közel 800 településén.

Forrás: Besze Erika/Katolikus Karitász

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »