A közel fél évszázada elkezdődött és azóta is tartó sorozat az idén sem szakadt meg pünkösdhétfőn Badalóban.
Még a múlt század 70-es éveiben kezdődött el az a hagyomány, hogy az akkoriban két legnagyobb szurkolótáborral rendelkező Ferencváros és Vasas labdarúgó-csapatának itteni hívei szurkolói meccset rendeztek egymással, és ennek időpontjaként pünkösdhétfőt választották. Azóta nem múlhatott el úgy a pünkösd a Tisza-parti településen, hogy a Fradi-Vasasra (vagy a Vasas-Fradira) sort ne kerítettek volna, még a tavalyi járványindító időszakban is megrendezték a derbit.
Az is hagyománnyá vált, hogy a mérkőzés megszervezését rotációs alapon vállalják fel a drukkerek, ami általában azzal jár, hogy ilyenkor felújítják a focipályát, majd a 90 perc végén össznépi bográcsozás mellett vitatják meg a történéseket. Sajnos, arról nincs pontos statisztika, hogy az összesítésben kinek a javára billen a mérleg, de ha egy fradistát kérdezünk meg, akkor biztosan az FTC áll jobban, ám egy Vasas-szimpatizáns már egészen bizonyosan a piros-kékek fölényét bizonygatná…
A régóta várt jó időben ezúttal legalább kétszázan látogattak ki az erre az alkalomra nagy gondossággal előkészített, és az elmúlt fél évszázadban oly sok nagyszerű és parázs csatát látott badalói focipályára, ahol Szimku András játékvezető sípjelére a Fradi-drukkerek fehér, a Vasas szimpatizánsok pedig piros-fehér szerelésben kezdték a játékot.
Az első félidőben olyan érzése lehetett a nézőnek, mintha a mostani valós erőviszonyok érvényesülnének, hiszen a 32-szeres bajnok FTC-t képviselő fradisták nagy fölényben játszottak az egykor szép napokat megért, de egy ideje már a másodosztályba kényszerülő Vasassal szemben… Orosz Flórián és Knobloch Rómeó találatai mellett egy kapufát is lőttek a fehérmezesek, és emellett még egy sor nagy helyzetet is elpuskáztak az erre a találkozóra sérülése miatt kapusként debütáló Papp István (Jumen) kapuja előtt.
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a sok kihagyott helyzet megbosszulta magát, hiszen fordulás után nem sokkal Szinyi Sándor szépíteni tudott, majd Dankai Péter már 2-2-es döntetlenre alakította az eredményt. Nagy Dominik góljával (érdekesség, hogy pár éve az FTC-nek tényleg volt egy Nagy Dominikja) újra a Fradinál volt az előny, de a Vasas-hívők legnagyobb örömére, csapatkapitányuk, Szalai Béla – egy védelmi hibát kihasználva – beállította a 3-3-as végeredményt.
Összességében, győzött a barátság: Fradi-Vasas 3-3, hajrá Kárpátalja, hajrá Badaló!
(jakab)
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
