Új felfedezés cáfolja, hogy az észak-görögországi Verginában talált I. sírban II. Fülöp, Nagy Sándor apja nyugszik. A kutatók radiokarbonos kormeghatározás és izotópos elemzések alapján egy korábban elhunyt férfi, egy fiatal nő és hat csecsemő maradványait azonosították.
Vergina, a makedón királyság szíve
Vergina, az ókori Aigai városa, a makedón királyság első fővárosa volt. Itt koronázták királlyá Nagy Sándort i. e. 336-ban, közvetlenül apja, II. Fülöp meggyilkolása után. A város vallási és politikai központként is szolgált, királyi palotájával, színházával és díszes sírjaival a makedón hatalom szimbóluma volt. A 20. században végzett ásatások során előkerült királysírok — köztük a híres I. és II. sír — páratlan betekintést nyújtanak az ókori makedón elit életébe, temetkezési szokásaiba és művészeti stílusába.
Nem II. Fülöp nyugszik az I. sírban
Egy új, még nem publikált tanulmány szerint, a korábbi feltételezésekkel szemben, nem II. Fülöp, Nagy Sándor apja nyugszik az észak-görögországi Vergina híres I. sírjában. A Journal of Archaeological Science 2025. júliusi számában megjelenő kutatás kimutatta, hogy a sírban egy fiatalabb férfi, egy fiatal nő és hat csecsemő maradványai találhatók.
Az I. sírt 1977-ben fedezték fel egy nagy tumulus alatt, tetején szentéllyel, közel más királyi sírokhoz, amelyeket Nagy Sándor családtagjaihoz kötnek. Korábban egyes tudósok úgy vélték, hogy itt II. Fülöpöt temették el, mások szerint azonban ő a közeli II. sírban nyugodhatott, amelyet a jelen tanulmány nem vizsgált.
Közös temetés a lezárt sírban
A kutatók szerint, mivel az I. síron nem volt ajtó, mert az ókorban lezárták a bejáratot, a férfit és a fiatal nőt egyszerre temethették el. A radiokarbonos kormeghatározás szerint haláluk i. e. 388 és 356 között következett be. A csontok és fogak elemzése alapján a férfi 25 és 35 év közötti lehetett halálakor, ami jelentős eltérés II. Fülöp 46 éves kori halálától (i. e. 336). Ez kizárja, hogy az I. sírban ő nyugodna.
Az izotópos elemzésekből kiderült, hogy a férfi gyermekkorát Pellától távol töltötte, míg a nő — aki halálakor 18 és 25 éves lehetett — Pella környékén nőtt fel. A sír gazdagsága alapján mindketten az elit osztályhoz tartoztak.
A kutatók tovább mennek és azt feltételezik, hogy a sírban nyugvó férfi szintén makedón király lehetett, aki évtizedekkel II. Fülöp uralkodása előtt halt meg. Lehetséges jelöltek II. Sándor (i. e. 370–368) és III. Perdikkász (i. e. 365–359), akik viharos, háborúkkal sújtott időszakokban vezették a makedón királyságot.
Csecsemők a sírban
A tanulmány kimutatta, hogy hat csecsemőt is eltemettek az I. sírban, de jóval később, mint az elsődleges temetkezés során a sírba kerülő feltételezett királyt és a fiatal nőt. Ráadásul ez a másodlagos temetkezés jóval később, i. e. 150 és i. sz. 130 között, már a Római Köztársaság és a Római Birodalom uralma idején történt. A radiokarbonos adatok alapján, mivel az elsődleges és másodlagos temetkezéseket közel 500 év választja el, feltehetően a csecsemők nem álltak rokoni kapcsolatban a két felnőttel.
Yannis Maniatis régész, a kutatás vezetője elmondta, hogy a római korban nem volt szokatlan halott csecsemőket régi sírokba, kutakba vagy föld alatti üregekbe temetni. A I. sírt az ókorban kirabolták, és a rablások által hagyott nyílásokat valószínűleg a helyiek használták fel a csecsemők eltemetésére.
A II. sír
Bár az I. sír nem II. Fülöp végső nyughelye, sok kutató szerint a közeli II. sírban találhatók a király elhamvasztott maradványai. A II. sír egy kétkamrás, boltozatos építmény, amelyet sértetlenül fedeztek fel, gazdag mellékletekkel.
A leletek között 24 karátos aranyból készült larnax, egy 717 grammos arany tölgykoszorú, valamint Tyroszi bíborral festett textil is szerepel, amelyeket csak a királyi család tagjai viselhettek. A sírban egy körülbelül 44 éves korban elhunyt férfi hamvait találták meg, ami közelítőleg megfelel II. Fülöp ismert életrajzának (a források szerint 46 évesen gyilkolták meg, lásd fenn).
Természetesen vita kíséri ezt az új értelmezést. Antonis Bartsiokas professzor és más kutatók szerint elképzelhető, hogy II. Fülöp mégis az I. sírban nyugodott. Bartsiokas és kollégái külön tanulmányban fognak reagálni a mostani eredményekre.
Vergina új élete: palota és múzeum
A Verginában található Aigai palotája, ahol Nagy Sándort i. e. 336-ban királlyá koronázták, 2024 januárjában 16 éves restaurálás után újra megnyílt a nagyközönség számára. A palota a klasszikus Görögország egyik legnagyobb épülete volt, gazdagon díszített mozaikpadlóival és falfestményeivel a makedón elit életmódját tükrözte.
A helyszínen működő Királyi Sírkamrák Múzeuma 1997 óta az UNESCO Világörökség része. A múzeumban kiállított arany- és ezüsttárgyak, fegyverek és egyéb műkincsek bemutatják a makedón királyi család gazdagságát és hatalmát.
Vergina sírjai és palotái továbbra is megőrzik titkaikat. Bár egyes kérdésekre választ kaptunk, a makedón dinasztia teljes története még mindig feltárásra vár.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
