Újabb gyöngyszemmel bővül a magyarellenes törvények tára a XXI. századi szlovák “jogállamban”. A szlovák parlament első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosítást, amely – többek között – a magyar himnusz éneklését és lejátszását szorítaná szűkebb keretek közé. Hogy kire, mire és mikor vonatkozik, ismert, a törvénymódosítás szövege szabadon hozzáférhető.
Szembeköpte saját magát
Az egyik érdekes aspektusa a történetnek, hogy a Bugár Béla vezette Most-Híd újra és újra képes szembeköpni saját magát és választóit, hiszen a párt frakciójának néhány tagja is megszavazta a módosítást. Felvidéki magyar szavazók egy része lenyelte a magyar egység szétverését, hogy a kampányígéreteket félredobva mégis összeálltak a Smerrel, majd az sem rengette meg túlságosan a pártot, hogy a Kuciak-gyilkosság szálai a kormánykoalícióig érnek.
Az újabb botlás után lassan-lassan kijelenthetjük, Bugár Béla a mi Gyurcsány Ferencünk. Rengeteg hasonlóság lelhető fel a két politikus karrierje között. Iskolapéldái annak, hogy lehet a csúcsról a béka feneke alá kerülni. Erkölcsileg, morálisan. Mindkét politikus elvesztette a választóit, Gyurcsánynak és Bugárnak ugyanis választói már nincsenek, csak szerelmesei. Nem is olyan rég fejtettem meg a rejtélyt: miért szavaz még valaki erre mesterkélt, természetellenes vegyespártra. Magyarként. Más megoldás nem lehet. Nemrégiben saját fülemmel hallottam, mikor egy idős néni (minden tiszteletem az idős néniké!) magyarázta, miért szavazott Bugárra a köztársaságielnök-választás első fordulójában: “olyan szép ember”, “olyan szépen beszél.” Hát igen, az éppen kitörő Etna látványa is szép, csak kellemetlen, ha a közeledben van, nem mellesleg veszélyes a környezetére.
Megvezetett magyarok
A hír robbanása után úgy gondoltam, hogy a magyar himnusz korlátozására tett kísérletben való kollaborálás miatt már igazán kiszeret belőle minden megvezetett magyar. Nem így lett. Kedvenc érveim: “Dehát Bugár lábadozik, ott se volt”, “biztos nem olvasták el figyelmesen a törvényt” stb. Van, akit semmi sem győz meg.
Személy szerint nem tudom elképzelni, hogy egy pártelnök nem tud a frakció döntéséről, nem beszélték meg, nem elemezték ki, nem értesítették stb. – főleg egy Bugár Béla személyére épülő pártban. Ugyanúgy működik, mint a Demokratikus Koalíció, ahol Gyurcsány engedélye nélkül a DK-s képviselők szellenteni se mernek. Még otthon se.
Bugár leszerepelt
Bugár Béla választások után megírta levelét, amiben a megmaradt választóinak (szerelmeseinek) megírta, a szerény választási eredményei ellenére folytatja. Az alapállás az lett volna, hogy egyetlen magyar jelöltként a magyar járásokat bezsebeli. Ennek ellenére nemhogy a magyar járásokban nem sikerült győzni, de még az olyan magyar többségű városokban sem, mint Ipolyság, ahol alig kapott többet 10 (!!!) százaléknál (megyei- és parlamenti választások alkalmával az MKP és a Híd rendre mindent visz a városban). Bugár leszerepelt, nagyon csúnyán alulmúlta magát. Ezután süketre és vakra játszva megköszönte a bizalmat (magyar szavazatokat véve kb. 2%-nyi voks után úgy, hogy a magyarok túlnyomó része az egyetlen magyar induló személye miatt inkább távol maradt), s ígéri: folytatja. De: Nem azt mondták a választók, Béla!
Gyurcsány jelenléte a magyar politikában már teljesen felesleges, mert egy ország utálja, belőle miniszterelnök már nem lesz. Csak ezt nem akarja észrevenni. Bugár mára az egyik legmegosztóbb (magyar) politikus a Felvidéken, egy új összefogás legnagyobb akadálya, de ő sem veszi észre, hogy azzal tenné a legnagyobb szolgálatot közösségünkért, ha lelépne végre. De az önérdek nála (is) fontosabb.
Megint elárultak bennünket
A Most-Híd elnökének lassan bérelt helye van a történelemkönyvek lapjain, a szégyenpadon Kádár János és Gyurcsány Ferenc mellett. A hatalmas felháborodást tapasztalva Bugárék inkább visszavonulót fújtak, hisz még a vegyespártot folyton mosdató udvari médiumok is kifejezték nemtetszésüket. A kétszínűség most sem maradhatott el, hisz máris a megmentő szerepében tetszelegnek. Megmentenek minket saját maguktól. A lényeg marad: nincs új a nap alatt, az ég kék, a fű zöld, a Most-Híd újra elárult bennünket, felvidéki magyarokat.
Kapusník Csaba
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
