Szeptember 19-én elkezdődött a Katolikus Társadalmi Napok egyhetesre bővült rendezvénysorozata. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök és Balog Zoltán, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke ökumenikus istentiszteletet mutatott be a szegedi dómban. Abból tud születni társadalmi szolidaritás, ha tudunk Jézus szemével egymásra nézni – tanított a két püspök.
Az ökumenikus istentisztelet a közös istendicsőítés, hálaadás, bűnbocsánatkérés, igehallgatás és hitvallás alkalma volt.
Kiss-Rigó László püspök az egybegyűlteket köszöntve azt fogalmazta meg, hogy „a keresztségünkből fakadó összetartozás egész évben közös munkálkodásra indít bennünket”, s a KATTÁRS rendezvénye is alkalom, hogy „együtt gondolkodjunk és imádkozzunk, hogyan tudjuk hatékonyabban szolgálni a társadalmat”.
Az ökumenikus istentisztelen együtt szolgált Serfőző Levente oktatási helynök, a Szent Gellért Szeminárium prefektusa, Veréb László spirituális, Köllő Sándor káplán, és jelen voltak a szeminárium növendékei.
A két főpásztor a Máté-evangélium szőlőmunkásokról szóló példabeszédét választotta igehirdetésükhöz, hogy annak a küldetésnek a lényegéről beszéljenek, melyet az Egyház a társadalom szolgálatában vállal.
Milyen bér illeti a munkást? Mást érdemel, aki egész nap fáradozik, és mást, aki csak az utolsó órákban áll be a munkába? Hol vagyok én? Reggel már ott állok, mert ez az élet rendje? Megtalálom-e azt a feladatot, ami az én dolgom a világban? Tétlenül várakozom csak? Leírnak, és reménykedem, hogy kapok még egy esélyt? Tudok-e látni a gazda szemével? Miért kell úgy látnom és cselekednem, ahogy ő teszi?
Arra szól a küldetésünk, hogy munkálkodjunk a világban, és ezért fizetséget érdemlünk. Hogy mit és mennyit, az a gazda döntése, aki pedig, ha úgy tetszik neki, egyenlően honorálja a munkánkat, akár ki is váltva az elsőként felfogadott munkások zúgolódását. Ezt mondja el a példabeszéd.
Az ember igazságérzete tiltakozik – mutatott rá az általános emberi reakcióra Kiss-Rigó László. „Amilyen távol van a föld az égtől, olyan távol vannak az ember gondolatai Istenétől” – idézte a zsoltárost, majd további példabeszédeket idekapcsolva mutatta be, mennyire másként gondolkodik Isten, mint mi, emberek.
„Sérti igazságérzetünket, ahogy Jézus cselekszik, holott az a magasabb szempont, amit ő képvisel, az az a többlet, amivel nekünk embereknek a társadalmi igazságosságért küzdenünk kell.”
„Hogyan lehetne szebb, igazságosabb és testvériesebb társadalmat építeni, ha csak emberi rációval gondolkodunk, csak emberi ideológiákkal próbáljuk alakítani a társadalmat?” – mutatott rá többek között a marxizmus társadalomformáló igyekezetére a főpásztor. – Nem szabad csak emberi logikával gondolkodnunk, az evangélium értékeinek fényénél kell megpróbálnunk szolgálni a társadalomban.
Balog Zoltán püspök szerint Jézus egyenesen provokálni akar, amikor szembemegy igazságérzetünkkel, mert arra akar elvezetni, hogy az isteni igazságosság mindig a szeretetben gyökerezik.
Mit tanulunk a példabeszédből? A szőlősgazda minden munkásának megadja, ami jár neki. Az utolsóként munkába állókra különös figyelmet fordít, és cselekedete felébreszti az emberben a kétséget: mi értelme egész nap fáradozni, ha nem látszik ez a fizetségen? Nem számít a teljesítmény? Az ember, aki azzal az istenképpel nevelődik gyerekkorától, hogy a jó elnyeri jutalmát, a rossz pedig büntetését, aki többet tesz, többet kap, most megrendül; ez az istenképe töredezni kezd. Ez a példabeszéd szándéka – mondta Balog Zoltán. – A szőlősgazda azt mutatja meg, Isten nem a szokványos Isten. Szuverén, aki arra használja szabadságát, hogy úgy adjon abból, ami az övé, ahogy akar. Miért fáj az embernek, hogy Isten jó?
Nem számít neki a teljesítmény? De igen, hiszen a reggeli munkásoknak is megadja, amiben megegyezett velük. Nem szünteti meg a megszokott értékrend érvényét, de rámutat, valami más is számít még: a szabad szeretet. Nem alapulhat csak teljesítményre a világunk. Ha csak a teljesítmény lenne érvényes, abból nem lenne élet. Isten azért bízta ránk a világot, hogy társai legyünk egymásnak. De lehetünk igazi társai egymásnak akkor, ha a teljesítmény számít csak? Én már annyit tettem érted, a kapcsolatért, most te jössz – diktálja a teljesítménycentrikus gondolkodás. A nélkül a szeretet nélkül, mely képes túllátni a teljesítményen – miközben nem vonja kétségbe értékét –, meghalna a kapcsolatunk Istennel és embertársainkkal.
A példabeszéd arra vezet el, hogy próbáljak a gazda szemével ránézni a másik emberre. Ez lenne az Egyház társadalmi szolidaritásnak lényege.
Próbáljunk mi is így nézni a házastársunkra, munkatársunkra, barátunkra, netán az ellenségünkre, a szegényre, a rászorulóra. Ahogy Jézus ránézett a bűnös asszonyra, a leprásra, a sántára, a vakra. Abból a magasságból és abból a mélységből, ahogy ő néz a felebarátra. Ha így nézünk egymásra, a teljesítmény mellett, abból szeretet születik – tanított Balog Zoltán.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Gémes Sándor
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
