Nelson Mandela, Dél-Afrika első afroamerikai elnöke

Az ultra ballib ostorozza a Klub Rádiót – meghallgatható itt, az első betelefonáló -, mert nem elég eszmehű.

A fő panasz: magyarok képesek kimondani a “néger” szót, még hithű ballibek is! Pedig alkalmazkodni kellene a szent angol nyelvhez, sőt átvenni minden ottani szokást. S legfőképp azt, hogy az angol nyelvterületen az “n-betűs szó” a legszentebb tabu, hozzá képest még a zsidózás is inkább megbocsátható.

A kérdés persze nyelvészetileg is abszurd. Az angolban a latin “niger” szóból lett a “Negro”, s annak gúnyverziója, a “Nigger”. A “Negro” szó eredetileg teljesen normálisnak számított, többek között az abolicionisták is ezt használták. Aztán a “Nigger” szóval való hasonlósága miatt lett nemkívánatos, s helyére a “Black” került, ami nem más, mint a szó lefordítása angolra. Ma már a “Black” is kissé kényelmetlen, “Afro-American” az új divat, ami viszont sok esetben abszurd.

Ismert eset, hogy amikor Nelson Mandela lett Dél-Afrika elnöke, az amerikai újságíró úgy tudósított az esetről, hogy “Dél-Afrika első afroamerikai elnöke”, ami röhejes, hiszen Mandela nem amerikai, de az újságíró nem merte a “Black” szót mondani, mert az akkor már túl konzervatívnak számított Amerikában.

Magyarul viszont a szintén latin “niger” szóból lett “néger” sose volt gúnyszó. Eleve hogyan is lehetett volna, mikor a magyar történelemben a négerek kb. nulla szerepet játszottak.

Hírdetés

Eleve az egész nagyfokú nyelvi tudatlanságot takar. Egy abszurd példa: ezen az alapon nem lenne szabad a magyar “puszi” szót használni, mert nagyon hasonlít az angol “picsa” szóra (pussy) – minden angolnyelvű ember nevetni szokott, amikor meghallja a magyar “puszi” szót.

Na most, a “néger” ugyanez – a magyar szó nem ugyanaz, mint az angol szó, hiába hasonlítanak, s hiába azonos az eredetük.

Sajnos a nyelvi gyarmatosítás egy igancsak meglévő jelenség. Íme egy teljesen politikamentes példa. Máig sok magyar ragaszkodik a “média” szó fetisizálásához, lásd “nincs médiák, mert a média már többes szám”, s a példa itt is az angol, ahol a művelt nyelvben a “media” szó valóban többesszámként használatos. Az angol hajlamos erre, sok idegen szót eredeti alakjában használ, az eredeti latinban pedig a “media” valóban a “medium” többesszáma. Viszont magyarul ilyen nem létezik, magyarul a “média” nincs többesszámban, ezért az “a média már többes szám” állítás nem más, mint önkéntes nyelvi gyarmatosodás.

S mellékes infó. Se a franciák, se a spanyolok nem mondanak hasonlókat. Spanyolul “medios”, franciául “médias” a többes szám (magyarul mindkettő: “médiák”), s senki se mondja, hogy ez hibás, mert a “média” már többes szám. De még az egyébként mindenben amerikamajmoló németek is azt mondják, hogy “Medien”, azaz “médiák”.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »