Egy csillagászati kiállítás apropóján az intézmény nyílt napot szervezett szerdán, és mindössze hat óra hosszára ugyan, de megnyitották a szigorúan őrzött épületet, amelynek két helyiségébe nyerhettek bepillantást az érdeklődők. Ott voltunk, bementünk és körbenéztünk, továbbá megtapasztalhattuk azt is, az idegenvezetés során miképpen hallgatják el a legendás Batthyáneumról a legfontosabb tudnivalókat.
A romániai Katolikus Püspöki Konferencia kinyilvánította: Kovács Gergely érsek és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség mellett áll a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszerzéséért folytatott küzdelemben.
Mint ismeretes, Erdély egyik legjelentősebb könyvtárába, a gyulafehérvári Batthyáneumba csak különleges kutatói, Bukarestben jóváhagyott engedéllyel lehet bejutni, így az esemény igazi szenzációt jelentett, két óra múltán már nagyjából ötvenfősre gyarapodott az épület előtt várakozók száma. A nagy érdeklődés miatt nem tíz-, hanem húszfős csoportokat is beengedtek, előzőleg azonban mindenkinek megvizsgálták a zöldigazolványát.
Az eseményen jelen volt a Nemzeti Könyvtár igazgatója, Adrian Cioroianu, akinek jelenlétében nyitották meg reggel tíz órakor, szűk körben, az Egy európai terv – Batthyányi Ignác püspök csillagászati kutatásai című kiállítást az épület földszinti termében. Ottjártunkkor egy fiatal hölgy fogadta a látogatókat, aki azonban nem válaszolt a kérdésekre, így a látogatóknak meg kellett elégedniük a kiállított tárgyak mellett található, kizárólag román nyelvű, pár soros címkékkel.
A szerző fevételei
Az asztrológiai kiállítás anyagát néhány darab, javarészt 17. és 18. századi kézirat, csillagászati eszköz és földgömb alkotta, köztük Batthyányi Ignánc csillagászati naplója. A legfelső emeleten található csillagda zárva maradt a látogatók előtt, az intézmény igazgatója szerint azért, mert restaurálásra van szüksége.
A debreceni bíróságon a 19. század elején kimondott ítéletek alapján vizsgálja a Gyulafehérvári Táblabíróság, hogy jogosan utasította-e el a romániai restitúciós bizottság azt a kérést, hogy szolgáltassa vissza az erdélyi római katolikus érsekségnek a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat.
Az igazi kuriózumot természetesen a nagy könyvtárterem, az Aula Magna jelentette, ahol egy alkalmazott tartott pár perces tájékoztatót minden csoport számára. Tömör, sebtiben elhadart ismertetője a terem szerkezetére, berendezésére, stílusára és könyvállományára tért ki, ezért új információt csak azok számára szolgált, akik semmit sem tudtak a legendás könyvtárról. Annak katalógusairól, gyűjteményi kötetszámról, könyvtári egységek darabszámáról, továbbá a szintén a Batthyáneum intézményhez tartozó érem-és ásványgyűjteményről, az Erdélyben (Kolozsvár és Nagyszeben után) harmadikként létrehozott csillagvizsgálóról említést sem tett a tárlatvezetés során. Tájékoztatója végén a legtöbb kérdést elutasította vagy arra hivatkozott, hogy már utalt a válaszra.
Részleteket és aktualitásokat csak a könyvtár legértékesebb darabjáról, a Codex aureus-ról mondott: mindenkit megnyugtatott, hogy az – az álhírekkel ellentétben – jelenleg is a könyvtárban van, ellenben a törvény tiltja közszemlére helyezését, mivel a legféltettebb kincsek között tartják számon. És ilyen alapon, sajnos, a gyűjtemény legértékesebb része zárva maradt a látogatók előtt, akiknek meg kellett elégedniük azzal a gondolattal, hogy azon kiváltságosok közé tartoznak immár, akik legalább betehették a lábukat a hétpecsétes lakattal őrzött intézménybe.
Talán ha nem egy, hanem legalább két személyre bízták volna az ismertetést, akik időnként felválthatták volna egymást, akkor nem tűnt volna lóversenynek a látogatás, és az érdeklődők kicsit megízlelhették volna a könyvtár hangulatát, tekintetük megpihenhetett volna a gyönyörű könyveken és berendezésen.
Basa Emese
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
