Négy kérdéses pont a költségvetés kapcsán – hamarosan kiderül, mennyire fizetünk rá az állami spórolásra Tokár Géza2025. 09. 02., k – 17:18
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
