A hazai villamosenergetikai hálózat működtetéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy annak minden használója hozzájáruljon a költségekhez – áll a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal álláspontjában. A Magyar Időkhöz eljuttatott dokumentum szerint a négy kilowattnál nagyobb teljesítményű kis erőművek után áprilistól fizetendő teljesítménydíjról szóló döntés a közös teherviselés jegyében született meg.
Az utóbbi időszakban ugrásszerűen megnövekedett, évente átlagosan megduplázódott a háztartási méretű kis erőművek száma és összes beépített teljesítménye – közölte a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH), hozzátéve, hogy míg 2010-ben a kategória teljesítőképessége 1,263 megawatt (MW) volt, 2015-ben már 128,863 MW. Ez a számos, megújuló energiaforrásokat felhasználó áramtermelő berendezés és üzemeltetőik értelemszerűen igénybe veszik a közcélú villamosenergia-hálózatot.
Az igénybevétel változó, a felhasználó pillanatnyi termelésének, illetve fogyasztásának arányától függően. Ezek a kis erőművek és üzemeltetőik jelentős, nagyrészt indokolatlan előnyhöz jutnak azáltal, hogy a hálózat működési és fejlesztési költségeihez lényegében alig járulnak hozzá a hivatal álláspontja szerint.
Ezzel szemben a villamosenergia-rendszer használatáért minden fogyasztó, tehát a lakosság is fizet rendszerhasználati díjat, döntően az elfogyasztott árammal arányos mértékben. A hivatal által az Országgyűlésnek készített 2015-ös beszámolóból kiderül, hogy egy kilowattóra áram árának nagyjából 41 százalékát képezi az egyetemes szolgáltatói ár, vagyis a nagykereskedelmi ár és az árrés összege. Majdnem ugyanekkora részt, mintegy 38 százalékot tesz ki a rendszerhasználati típusú díjak összege. E két nagy árelemre jön még a 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa), ami a teljes fizetendő összeg 21 százalékát jelenti.
Aki nem táplál áramot az országos hálózatba, nem fizet
Az április elsejétől a 4 kilowattnál (kW) nagyobb teljesítményű, újonnan telepítendő háztartási kis erőművekre kivetendő elosztói teljesítménydíj azokra vonatkozik, akik a berendezésük által termelt többletenergiát a mindannyiunk által használt villamosenergia-rendszerbe szeretnék betáplálni. Azok, akik nem táplálnak áramot az országos hálózatba, nem fizetnek teljesítménydíjat.
Az elosztói teljesítménydíj célja, hogy a négy kW-nál nagyobb teljesítményű erőműveket üzemeltető felhasználók továbbra is élvezhessék a közcélú hálózat előnyeit, ugyanakkor a közös teherviselés jegyében ők is járuljanak hozzá a rendszer működési és fejlesztési költségeihez. Az átlagos háztartás energiafogyasztásához méretezett, legfeljebb négy kW teljesítményű, újonnan beépítendő kis erőmű üzemeltetője számára semmilyen többletterhet nem jelent április elejétől az új elosztói díj. A hivatal éppen azért állapította meg négy kW-ban a teljesítményhatárt, mert egy ilyen méretű napelem a hazai napsütéses órák számát tekintve évente nagyságrendileg 4000 kWh villamos energiát termel. Azaz egy átlagos háztartás igényeit bőven fedezi, de a nem felhasznált áram betáplálása ellenére sem kell teljesítménydíjat fizetni.
Hogy a tétel meddig marad nulla forint, egyelőre nem lehet tudni, de a hivatal évente felülvizsgálja a díjtételeket. Amennyiben felfelé mozdulna a tétel a nulla forintról, az negatívan befolyásolhatja a háztartási méretű naperőművek esetében a beruházási hajlandóságot, mivel növekedne a megtérülés ideje.
Megnövelt gázkapacitás
Óránként százezer köbméterrel több földgáz érkezhet Ausztria felől Magyarországra tegnap óta, miután az energiahivatal jóváhagyta a Földgázszállító Zrt. működési engedélyének módosítását. A társaság közleménye szerint a döntés következtében a mosonmagyaróvári hálózati pont technikai kapacitása óránkénti 500 ezer köbméterről (napi 12 millió köbméter) 600 ezerre, (napi 14,4 millióra) változott. A megnövelt kapacitásmennyiséget a vállalat először a tegnapi kapacitásaukción kínálta fel a mai gáznapra vonatkozóan.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
