Nagytakarításra készülnek Királyhelmecen, az évek óta omladozó zsinagóga környékét is rendbe teszik

Nagytakarításra készülnek Királyhelmecen, az évek óta omladozó zsinagóga környékét is rendbe teszik

Nagytakarításra készülnek Királyhelmecen, az évek óta omladozó zsinagóga környékét is rendbe teszik Németi Róbert2025. 04. 02., sze – 10:48 Királyhelmec |

Kitakarítják a Föld napja alkalmából a Bodrogköz központi városában található zsinagógát és annak környékét. Gönczy Bertalan helyi aktivista kezdeményezéséből a város is jócskán kiveszi a részét: április tizedikén a hivatal munkatársaival, illetve helyi önkéntesek segítségével fognak hozzá a több száz éves múlttal rendelkező, de egyre rosszabb állapotú épület és környékének rendbetételéhez. 

„Gönczy Bertalan és az őt segítő önkéntesek nemrégiben a zsidó temető környékét takarították ki, a közterület-fenntartó vállalat alkalmazottai pedig térítésmentesen elszállították a több pótkocsinyi zöldhulladékot. Ez az együttműködés most folytatódik. 

A városi hivatal alkalmazottai a Föld napja alkalmából ugyan, de annál pár nappal korábban, április 10-én 150 fát ültetnek ki a hulladékgyűjtő-udvar környékén, illetve megtisztítják a zsinagóga környékét is. 

Ehhez a kezdeményényezéshez Gönczy Bertalan és csapata is csatlakozik, hogy ismét egy olyan közös célért dolgozhassunk, amely mindannyiunk számára egyaránt fontos” 

– jelentette ki a zsinagóga takarítása kapcsán Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere. 

Keresik a lehetőségeket

Mivel a helyi zsinagóga évtizedek óta elhagyatott állapotban van, az önkormányzat továbbra is keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek révén állami vagy európai uniós forrásokból fedezhető lenne a gazdag történelmű épület felújítása. 

Hírdetés

„A zsinagóga jövőjének városunk jelenlegi vezetősége is nagy figyelmet szentel, sőt, a mostani vezetőségnek köszönhető az is, hogy a zsinagóga néhány évvel ezelőtt visszakerült a város tulajdonába” – nyilatkozta lapunknak Leczo Zoltán, a királyhelmeci városi hivatal kommunikációs szakembere. Már a felújítás is terítékre került, de a folyamat elakadt.

Fel kellene mérni statikailag a zsinagóga épületét, mert a tető is folyamatosan beázik, a falak pedig egyre nedvesebbek. Ettől függetlenül a beltere olyan gyönyörű festményekkel van tele, amelyekért nagy kár volna, ha elvesznének. A felújításra azonban nincs elegendő pénzünk, éppen ezért folyamatosan keressük azokat a pályázati lehetőségeket, melyek segítségével teljes egészében rekonstruálhatnánk az épületet

– mondta, hozzátéve: bár voltak érdeklődők, akik felvetették a zsinagóga megvásárlásának a lehetőségét, azt szeretnék, ha az épület továbbra is a város tulajdonában maradna.

Kérdéses jövő 

Leczo szerint egy esetleges felújítás nemcsak a zsinagógára, hanem annak közvetlen környezetére is vonatkozna, de a jelenlegi állapotok nagyon nehéz jövőt sugallnak. 

„Mivel a zsinagógát épületek veszik körbe, egy zsákutcában helyezkedik el, és csak azon át, illetve egy szűk járdán keresztül lehet megközelíteni, egy esetleges felújítás során a parkolóhelyek kialakítására is gondolnunk kellene. Ennek céljából a telkeket is megkellene vásárolni. A mostani takarításhoz is le kell bontani a kerítés egy részét, hogy megközelíthessük munkagépekkel a területet” 

– fejtette ki Leczo. Ahogy azt Gönczy Bertalan helyi lakos, aktivista lapunknak korábban elmondta, a városban az 1940-es évek elején megközelítőleg 1000 zsidó vallású vagy zsidó nemzetiségű élt, ami a népszámlálás alapján a lakosság jelentős részét képezte. A második világháború során körülbelül 975 zsidót deportáltak Auschwitzba, de a háború után kevesebb mint kétszázan tértek vissza. Gönczy tudomása szerint a város északi részén annak idején egy másik zsinagóga is állt, de egy villamcsapás következtében leégett, utána pedig elbontották. 

„Egyébként hihetetlen, hogy a két zsinagóga a második világháborút és a holokausztot is átvészelte. 1944-45 derekán nagyjából 175-en tértek vissza a deportált zsidóközösségből, de 1948 előtt már újra ötszáz lelke volt a hitközösségnek. Az akkori Csehszlovákia területén mindössze öt olyan hitközösség volt, amely legalább 500 taggal büszkélkedett. De akik visszajöttek, nem igazán akartak itt maradni, nem érezték magukat biztonságban, ezért először az 1948-as hullám, majd utána az 1968-as hullám során rengetegen Palesztinába vagy New Yorkba emigráltak” 

– mondta néhány héttel ezelőtt Gönczy Bertalan.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »