Már nem a geopolitika, hanem a gazdasági érdekek rajzolják a légiesített határokat a keleti végeken: miközben Miskolc és Kassa között kiépült a gyorsforgalmi út, a háttérben egy csendes, de drasztikus átalakulás zajlik. A kassai ingatlanárak elől menekülve szlovák állampolgárok ezrei költöznek borsodi falvakba, a határ magyar oldalára, miközben munkahelyük a határ túloldalán maradt. Vajon képes-e a közigazgatás és a jogrendszer követni ezt az új valóságot, ahol az emberek élete már régóta egyetlen közös térben zajlik, dacára a térképen húzódó vonalaknak? Ezekre a dilemmákra hívta fel a figyelmet a Portfólió cikke.
A keleti szlovák-magyar határszakasz jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Egykor szigorúan őrzött sorompók választották el a két oldalt, mára azonban a kapcsolatok intenzívvé váltak. A folyamat lépcsőzetesen zajlott a kishatárforgalom megnyitásától a schengeni csatlakozásig. Az útlevélkényszer megszűnésével a határátkelők száma megháromszorozódott.
A fizikai akadályok lebontása után a gazdasági integráció vált a legfontosabb hajtóerővé. A Miskolc és Kassa közötti gazdasági tengely alkotja a fejlődő kapcsolatrendszer motorját. A 2021-ben átadott M30-as és R4-es gyorsforgalmi utaknak köszönhetően a menetidő jelentősen lecsökkent. A két nagyváros között gyakorlatilag egy közös funkcionális várostérség jött létre.
Ugyanakkor a fejlődés nem egyenletes a teljes határszakaszon. A periférikus térségek továbbra is komoly infrastrukturális lemaradással küzdenek. Az Ipolyság és Tornyosnémeti közötti szakaszon a gyorsforgalmi utak inkább elkerülik a határmenti területeket. A rossz elérhetőség konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket ezekben a régiókban.
Ingatlanpiaci robbanás a határmentén
A leglátványosabb változást a lakáspiaci folyamatok hozták a térségbe. Kassa gazdasági növekedésével párhuzamosan az ottani ingatlanárak meredeken emelkedtek. Sok család számára elérhetetlenné vált a városi életforma a szlovák oldalon. Ezzel szemben a határ magyar oldalán fekvő falvakban alacsony áron lehet ingatlanhoz jutni.
Települések sora, mint Tornyosnémeti vagy Hidasnémeti, vált vonzó célponttá a kiköltözők számára. Ezek a falvak mindössze félórás autóútra fekszenek a kassai munkahelyektől.
Az elmúlt nyolc évben Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében több mint kétezer ingatlant vásároltak meg szlovák állampolgárok. Egyes településeken az adásvételek több mint fele hozzájuk köthető.
Ez a folyamat egy teljesen új életformát honosított meg a régióban. A lakóhely és a munkahely immár gyakran két külön országban található. A kassai agglomerációs zóna így a gyakorlatban két ország területére terjed ki. A mindennapi ingázás nem jelent nagyobb terhet, mintha a szlovákiai elővárosokban élnének.
A munkaerőpiac kettőssége
A határon átnyúló munkavállalás intenzitása a kétezres évek eleje óta folyamatosan erősödik. A statisztikák szerint a munkaerőmozgás létszámát tekintve kiegyenlítettnek mondható. Magyarországon mintegy hatezer szlovák, Szlovákiában pedig közel hatezer magyar állampolgár dolgozik. Az ingázás iránya és jellege azonban eltérő képet mutat.
A Magyarországról Szlovákiába tartó munkavállalók többsége a kassai szuburbanizációs folyamat része. Ők jellemzően azok a kiköltözők, akik naponta visszajárnak dolgozni Kassára. Ezzel szemben a magyarországi munkaerőpiac más jellegű hiányokkal küzd. A cégek magasan képzett szakembereket keresnek, miközben a helyi tartalékot gyakran alacsonyabb képzettségűek alkotják.
A rendszer sérülékenységére a közelmúlt válságai is rávilágítottak. A 2020-as pandémia határzárjai egyik napról a másikra borították fel az életstratégiákat. Az ingázás azonban mindig gyorsan újraindult a korlátozások után. Ez bizonyítja, hogy a határon átnyúló mobilitás nélkülözhetetlenné vált mindkét fél számára.
Intézményi akadályok a gyakorlati integrációban
Bár a hétköznapi élet szintjén a határ elhalványult, jogilag továbbra is meghatározó maradt. A családok döntései ma már nem az országhatárhoz, hanem a gazdasági racionalitáshoz igazodnak. Az intézményi háttér azonban lassan követi le ezt a valóságot. Az oktatás, az egészségügy és az adózás továbbra is állami logikák mentén működik.
Ez a kettősség folyamatos feszültségeket generál az integrált térségben. A közszolgáltatások szervezése gyakran ütközik adminisztratív falakba. A jövő kérdése, hogy a szabályozás képes lesz-e követni a lakosság által diktált ütemet. Jelenleg két ország logikája ütközik ott, ahol az emberek már közös térben élnek.
Portfólió.hu, Körkép.sk
Nyitókép forrása: MTI
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
