Nagyot álmodtak a migránspárti várostervezők

Nagyot álmodtak a migránspárti várostervezők

Miközben Németországban már egymilliónál is több menekült tartózkodik, a helyi szakemberek azon dolgoznak, hogy otthonossá tegyék a migránsok számára a német nagyvárosokat. Azonban nem mindenki repes az ötletért.

Otthonteremtés. Németország, az érkezési ország – ez a neve annak a kezdeményezésnek, melynek keretében elismert német építészek, várostervezők és szociológusok vizsgálják azt, hogyan lehetne működő migránsközösségeket teremteni a mai Németországban. Az érkezési ország ebben az esetben egy brit–kanadai újságíró, Doug Sanders 2011-ben megjelent könyvére utal, melynek a címe „Az érkezési város” volt, a szerző ebben a falvak és városok közti migráció hatásait elemezte, miután beutazta az egész világot.

A The Atlantic most utánanézett, hogyan is néznének ki ezek az „érkezési városok”.

Már van hagyománya

Berlin Kreuzberg nevű kerülete volt az első, ami érkezési városnak számít Németországban: török vendégmunkások telepedtek itt meg a hetvenes években, akik kezdetben inkább kollégiumokban laktak. Később, miután a munkáltatóik rájöttek, hogy a boldog dolgozók hatékonyabbak, a vendégmunkásokhoz csatlakoztak a családtagjaik is, és egymáshoz közeli lakásokba költöztek Kreuzbergben. Az albérletek itt olcsók voltak, és ami még ennél is fontosabb: a tulajdonosok hajlandók voltak ezeket kiadni a törököknek is.

Kreuzberg azonban továbbra is fontos szerepet játszik: a menekültek érdekvédelmi mozgalmának központja lett, miután a menedékkérők 2013-ban elfoglaltak egy használaton kívüli iskolát. Nemrég pedig egy nővédő szervezet tartott itt egy tüntetést, melyen – többek között – jobb lakhatási megoldásokat követeltek a menekülteknek és a menedékkérőknek.

Neukölln az új célpont

Amikor Berlinbe érkezik egy migráns, az elszállásolási procedúra a következőképpen néz ki: először regisztrálniuk kell és be kell jelenteniük, hogy menedékkérelemért folyamodnak az Állami Egészségügyi és Szociális Hivatalnál. Innen nagyobb befogadóközpontokba kerülnek, ahol egyszerre akár több száz, sőt több ezer menedékkérőt is elszállásolnak – ilyen hely a Templehof nevű, egykori repülőtéren berendezett menekültszálló épülete is, amely a német főváros Neukölln nevű kerületében található. A menekülteket és a menedékkérőket ezután kisebb szállásokra viszik, ahol a menedékkérelmük elbírálását várják.

Neukölln így a német „otthonteremtők” terveiben is fontos szerepet kap: ez az egyik lehetséges helyszín, ahol letelepítenék a migránsokat. A Neukölln Ausbauhaus így 24 egységet foglalna magába, ahol a menekültek lakhatnának és dolgoznának. Különlegessége, hogy a leendő lakók különböző befejezettségi állapotú lakások közül választhatnának, amelyeknek alacsony a fenntartási költsége.

Kétirányú integráción dolgoznak

Németország második legnagyobb városa, Hamburg helyzete más: áprilisig 39 ezer menedékkérőt már sürgősségi eljárásban elszállásoltak itt, kezdve a külvárosi sátortáboroktól egészen a kereskedelmi ingatlanokig, amelyeket a menekültek szolgálatába állítottak. Most azonban a város azt tervezi, hogy egyenletesen ossza el a menekülteket a város kerületeiben.

Az otthonteremtők egyike, Walter Seibel szociológus ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy a menekültek a speciálisan megépített településeken elszigetelődhetnek nemcsak a németektől, hanem azoktól a honfitársaiktól is, akiket már integrált a társadalom. Hasonlóan gondolkodnak erről maguk a menekültek is: egy szíriai aktivista, Anasz Aboura – aki még múlt év októberében érkezett Németországba – szerint együttműködő megközelítésre van szükség, amely magába foglalja a mentorálást és a kulturális kapcsolatépítést is. „Az egyik fő célom, hogy megmutassam a németeknek, hogy milyen gazdag a kultúránk, ezt az emberek szeretik. Az integráció mindkét irányba működik” – hangsúlyozta az aktivista.

Nem mindenki szereti

Azonban nem mindenki lelkes a menekültek letelepítése miatt Hamburgban. Áprilisban a város gazdag Blankenese negyedében tüntetést rendeztek az ott lakók, melynek során eltorlaszolták az utakat, hogy megakadályozzák a fák kivágását azon a területen, ahol a menekülteknek szállót építettek volna.

A Der Spiegel a tiltakozást egoizmusnak és rasszista megnyilvánulásnak nevezte, a brit Independent azonban az esemény kapcsán figyelmeztetett: a többi nagy német városban is problémák vannak a menekültek tömeges elszállásolásával, a menekültszállók építése elleni tüntetések többségét pedig a valamikori NDK területén tartották.

A migránsokat is meghallgatnák

Az efféle aggodalmak áthidalása érdekében társult a hamburgi HafenCity Egyetem (HfC) a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (MIT), a közös projekt a „FindingPlaces” nevet kapta, melynek keretében vizualizációs eszközök és 3D-s modellek segítségével közösen keresik a további építkezések helyszíneit a hamburgi kerületek lakóival. Így már 30 helyszínt vizsgált meg és hagyott jóvá a hamburgi városi önkormányzat.

Azonban eddig a menekülteket és a menedékkérőket nem vonták be az előkészületekbe, de a jövőben, a projekt következő szakaszában már rájuk is számítanak, akik így maguknak tervezhetik meg a leendő otthonukat.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »