A népdalt, annak közvetlensége, személyessége és természetes egyszerűsége okán mindenki magénak érezheti. Egy olyan, a régi paraszti kultúrából ránk maradt zenei örökség, melynek újra és újra meg kell találni helyét mindennapi életünkben, mai világunkban.
Kubinyi Júlia Junior Prima díjas előadóművészt, népdalénekest, a Népművészet Ifjú Mesterét kérték fel az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő tiszteletbeli nagykövetének. Őt kérdezte a Gondola.
– Nagykövet asszony, gyakorló énekművészként, a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetőjeként hogyan találkozik a fiatal magyar tehetségekkel, eleven nemzeti kincsekkel?
– Énekesi tevékenységem mellett gyakorta zsűrizek megyei és országos hatáskörű népdalversenyeken, a Kapolcska Ifjúsági Tábor népzene-néptánc szekciójának vagyok házigazdája, emellett nyári táborok alkalamával rendszeresen tanítok gyermekeket és felnőtteket. Igyekeztem eddig is nyitott szemmel járni, és nagy örömmel segíteni pályájukon, tanulmányaikban a tehetséges fiatalokat.
– Az értékteremtés segítése mellett hogyan látja a vadonatúj értékek megalkotásának lehetőségét a most kapott feladatban?
– Úgy vélem, a személyem csupán összekötő kapocs az értékteremtés és ennek támogatói bázisa között. Bízom benne, hogy minél több olyan alkotó, közösség él a Támogatáskezelő kínálta lehetőségekkel, akik példaértékű munkát folytatnak, kulturális értékeket teremtenek mindannyiunk örömére.
– Amikor Ön volt a Nemzet Fiatal Tehetségeiért program ösztöndíjasa, és számos lemezt készített az NKA Halmos Béla, illetve Cseh Tamás Programjának támogatásával, akkor (is) miért látta fontosnak, hogy csak tiszta forrásból merítsen?
– A zenében valóban emlegetjük a népdalaink, népzenénk eredetiségét, érintetlenségét kifejező tiszta forrást, ami népdalénekesként elsődleges merítkezési, inspirálódási lehetőségem.
Monszpart Zsolt főigazgató, Kubinyi Júlia tiszteletbeli nagykövet, Cserháti Ágnes szóvivő – emet
Énekesi pályám során sok-sok pályázati lehetőséget megragadtam, mely hozzásegített a fejlődéshez, a szakmai érvényesüléshez. Sokat köszönhetek az említett támogatásoknak, hiszen olyan célok megvalósítását segítették, melyek mérföldkövek az életemben.
– A mai világban miért bátor döntés az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Emet) részéről a népdalt, a természetességet és közvetlenséget választani a szervezet tevékenységének képviseletére.
– Nem tudom, bátor-e, mindenképpen megtisztelő, hogy énekes előadóként, a hagyományos népi kultúra képviselőjeként ölthetem be a posztot. A népdalt, annak közvetlensége, személyessége és természetes egyszerűsége okán mindenki magénak érezheti. Egy olyan, a régi paraszti kultúrából ránk maradt zenei örökség, melynek újra és újra meg kell találni helyét mindennapi életünkben, mai világunkban.
– A nem külföldi tőzsdejövedelemből pénzelt, hanem hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy Önnel együttműködve a Támogatáskezelő jó hírét vigyék, és a fiatal tehetségek, pályatársai figyelmét felhívják arra, hogy merjenek pályázni, az Emetet közelebb vigyék az emberekhez, a pályázati programok elérhetőbbnek tűnjenek számukra?
– Értékes munkák megvalósítását ösztönözzék, a jó példáknak hírét vigyék, lehetőségeikhez mérten, különböző csatornákon keresztül szóljanak a fiatalokhoz vagy épp szüleikhez, tanáraikhoz. Az utánpótlásnevelésre, a tehetséggondozásra ugyanis az élet minden területén szükséges figyelmet fordítani.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
