Az eddig sem volt titok, hogy az Európai Központi Bank infláció ellenes harca inkább hasonlít a huszonkettes csapdájára. A minap 0,75 bázispontos kamatemelés mellett döntött az Eurócsoport, az eurozóna monetáris döntéshozói Frankfurtban, ám ennél többről is szó esett.
A Financial Times szerint októberben az EKB és az eurozóna tagállamainak pénzügyminiszterei megkezdik a tárgyalásokat az EKB “eszközkészletének szűkítéséről”, amit más néven monetáris szigorításnak is neveznek, a gyakorlatban pedig a korábbi pénzsajtolás visszacsinálását takarja.
Az Eurozóna ugyanis 2014-től az akkor 2,2 billió (ezermilliárd) euróról 8,8 billió euróra hízlalta kötvényvásárlásait, névleg a deflációs veszély, majd a koronavírus okozta gazdasági problémákra hivatkozva. A kötvények egy jelentős része azonban a 2008-2009-es világválság óta megroppant déli tagállamok kötvényeit is tartalmazzák, akik így jutottak kölcsönhöz.
Vagyis például az olaszok és görögök számára súlyos problémákat fog jelenteni egy ilyen döntés, mert növelni fogja a nyomást az egyébként is ezer sebből vérző gazdaságukon.
Az érem másik oldala, hogy az eurozónában történelmi szintű, soha nem látott 9,1 százalékos infláció tombol, amit kezelni kell. A dilemma tehát így hangzik: vagy nem tesznek semmit az infláció ellen, vagy szigorítanak, de az fájdalmas következményekkel járhat a déli tagállamoknak, és próbára teszi az EU összetartását is.
A meredek kamatemelés valószínűleg folytatódni fog egészen addig, amíg az infláció velünk marad.
A kamatemelésre egyébként az olasz államkötvények hozama (olasz szempontból a felvett kölcsönök kamata) pénteken reggel átmenetileg 4 százalék fölé is benézett – ez az egy évvel ezelőtti hozamszint ötszöröse.
Ha meglépik az eszközszűkítést, akkor arra várhatóan a jövő év első negyedében kerül majd sor.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
