Noha a hatalmas gyarmatbirodalmak kora már hosszú évtizedek óta lejárt, Európában pedig már régóta másféle problémák, így például a bevándorlók integrációja okoz fejfájást, a még a mai napig is Franciaországhoz hűséges parányi kolóniák mindenkitől elfeledve sodródnak több ezer kilométerre Párizstól. A Karib-tengertől a Madagaszkár melletti Mayotte szigetén át a még keletebbre található Reunionig ugyanis a franciák sok-sok kis területet tudtak megtartani, jórészt közvetlenül integrálva saját közigazgatásukba. Kérdéses azonban, hogy ez az ott lakók számára inkább áldás-e vagy átok.
Az Afrika keleti partjainál fekvő Mayotte szigetén immár hetek óta általánosak az utcai tiltakozások, a sztrájk, a helyiek a létbizonytalanság, a bűnözés, valamint az illegális migráció ellen tiltakoznak. A bő debrecennyi lakosságú, hivatalosan 250 ezer fős kis sziget az után kezdett forrongani, hogy egy bűnbanda megtámadott egy helyi iskolát. És bár azóta eldőlni látszik, hogy a veszélyesebb helyeken katonák őrzik majd a diákok biztonságát, mindez maximum a széles körű gondok tüneti kezelése.
http://mno.hu/
A 19. század közepe óta francia kormányzás alatt álló sziget állandóan híján van a gyógyszereknek, üzemanyagnak vagy éppen a központi anyagi támogatásoknak, nem meglepő módon így mára Franciaország legszegényebb körzetének számít. A lakosság több mint negyede munkanélküli (a francia érték ennek a fele), 2012-es adatok szerint – melyek mára sem változhattak számottevően – százezer lakosra húsznál is kevesebb orvos jut, miközben az országos átlag 201.
Hiába kifejezetten szegény a mayotte-i nép, a környékbeli szigetek lakosai számára még mindig az ígéret földjének tűnik. A Comore-szigetek szomszédos, Franciaországtól független területeiről ezrével érkeznek illegális bevándorlók, köztük rengeteg terhes asszony, aki hivatalosan francia földön akar életet adni gyermekének, hogy ő már az uniós tagállam polgáraként jöjjön világra. A párizsi kormány már odáig jutott, hogy Mayotte egyetlen kórházának speciális, országon kívüli státuszt ad, hogy így az ott születettek nem kapnak automatikusan francia útlevelet.
A kormány emellett más reformokat is ígért, erősebb rendőrséget és keményebb fellépést az illegális migráció ellen. A helyiek azonban láthatóan nem hisznek a csodákban, a tiltakozások ugyanis folytatódtak. Látható: a 250 ezres kis sziget fejlesztése aligha van Párizs fő célkitűzései között, a negyedmillió ember nem fog elnökválasztást eldönteni, ráadásul messze is van, nincs is szem előtt.
http://mno.hu/
És ez nem csak Mayotte esetében van így. Tavaly az elnökválasztási kampány kellős közepén robbantak ki hasonló tiltakozások Francia Guyanán, a negyedmillió lakosú terület polgárai szintén a gyenge gazdaság, a pocsék infrastruktúra és a magas bűnözési ráta miatt vonultak utcára. De hasonló jelenetek zajlottak le 2009-ben Guadeloupén és Martinique-on. Jól jelzi mindez, hogy bár ezek a területek messze vannak Európától, Franciaország részeiként különösen irritálja lakosaikat, ha Párizs másodrendű állampolgárként kezeli őket.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.03.20.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
