Úgy fogy és szűkül (be) a baloldal Magyarországon, mint a mozaikszó betűi: MSZMP, MSZP…MZP! Előbb megtagadták az egyik „m” betűt és vele együtt a közelmúltjukat is (a másik „m” semmit se jelent nekik), és a Magyar Szocialista Munkáspártból egyszeriben Magyar Szocialista Párt (MSZP) lett! Ez bizonyára azért történt, hogy ne csak a munkásosztály érezhesse sajátjának, hanem a jókor és nagyot privatizáló egész baloldal is.
Az elhagyott munkáspárt megmaradt szegény Thürmer Gyulának, aki ugyan évek óta becsülettel és kitartóan harcol, de szavazói lassan kihalnak mindenhonnan. Maga a baloldali világnézet Horn Gyuláéknál villámgyorsan háttérbe szorult, a pufajkás múlt helyébe a hatalomvágy ideológiája lépett. Később, amikor már többen voltak a szemétdombon, hirtelen osztódva szaporodni kezdtek, és az egykori munkáspárt mellé, majd fölé nőtt a Demokratikus Koalíció, amiről mindent tudunk, csak azt nem, hogy mitől demokratikus és mitől koalíció?
Aztán hogy még színesebb legyen az ellenzéki spektrum, még szélesebb legyen az arcukon a mosoly, az egészhez hozzáadtak egy kis polgári kinézetű áljobboldali fílinget. Így lett az MSZP-ből MZP (Márki-Zay Péter), aki eleinte még hadakozott a baloldali örökség ellen, főleg azt nem akarta, hogy Gyurcsánnyal hasonszőrűnek tartsák, de gyorsan feladta, beszippantotta Horn Gyula szelleme és Gyurcsány szellemisége. De már rájöttek, hogy nem volt ez részükről egy jó választás, Márki-Zay naprakész zagyvaságai miatt kezd arcukra fagyni a mosoly. Váltanának, de már késő, beismernék tévedésüket! Az állandó gyűlölködésre épített kampányától már az ellenzéki társa, előválasztási ellenfele, Dobrev Klára is besokallt. „Olyan határt léptél át, amit mindenki átléphetetlennek tartott…Ez már gyűlöletkampány,” – jelentette ki még a múlt évben a közösségi hálón a DK egyetlen női Európa Uniós politikusa.
Valószínű, hogy idővel eltűnnek az apró és jelentéktelen mozaikszemek, szép lassan felmorzsolódnak a nagy összefogásban az ellenzéki pártok: a Jobbikból ennél is sokkal rosszabb lesz, Karácsonytól elnémul a Párbeszéd, kifakulnak a zöldek és rájönnek, hogy ugyan „Lehet Más a Politika”, de nem ilyen, saját arcukat feladó, hatalomváró.
Egy párt életében öt év nem hosszú idő, az ellenolimpiával felfújódó Momentum-lufinak sem kell több a kipukkadáshoz. Az MSZP pedig már szóra sem érdemes, csupán egy múltba visszavezető rosszszellemhíd.
Akkor aztán jön majd Gyurcsány, és hamm, nevetve bekapja mindegyiket szőröstül-bőröstül, vagyonostul – tagjaikkal, támogatóikkal együtt. Nagyon jól tudja, hogy a saját hiteltelensége, valamint a hat pártocskából összetákolódó ellenzéki összefogás előre sejthető kormányzás-képtelensége miatt eleve bukásra vannak ítélve az országgyűlési választásokon. Ő nem is a győzelemre, hanem ezeknek a pártoknak a bekebelezésére törekszik.
Ezért választotta ki ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek Márki-Zayt, aki talán a legnagyobb balek közöttük. Ha valamilyen csoda folytán nyernének, félre lehet őt gyorsan állítani, mint ahogy ezt Medgyessy Péterrel tették annak idején. Ha nem nyernek, még inkább bukásra ítéltetett, és gyorsan elfelejtődik. De nem is a győzelem a legfontosabb Gyurcsánynak, hanem az ellenzéki vezérszerep megőrzése.
Ha valójában nyerni szerettek volna a választásokon, nem ez a szerencsétlen flótás lenne a jelöltjük, aki a békeszerető magyar népet most azzal akarja megvezetni a kampányában, hogy a szomszéd háborújába magyar katonákat és fegyvereket kell küldeni. Ki hiszi ezt el neki?
Okulva az előző országgyűlési választások sorozatos kétharmados kudarcaiból, most az ellenzéki pártok egyike sem érezte magát olyan erősnek, hogy egyedül mérettesse meg magát. Politikai gyengeségre utaló jel! Úgy vélhették, hogy még a parlamentbejutásuk is veszélybe került volna, nemhogy egy választási győzelem! Ezért jött létre „Egységben Magyarországért” fedőnéven az elvtelen, csak az Orbán-gyűlöleten alapuló összekapaszkodás, ami valójában egy hamis egységet jelent, melyet a hatalomvágy fűt. Hat párttal kormányozni képtelenség, lásd Szlovákiában a jelenlegi négyes kormánykoalíciót, amely egymással többet hadakozik, mint az ellenzékkel! Az emberek pedig megszenvedik rendesen…
De azt is el kell ismerni, hogy a magyar ellenzék több dologban mégiscsak egységes: a brüsszeli talpnyalásban, a balliberális értékrend képviseletében, az LMBTQ ideológia magyarországi térhódításának és az emberkereskedelmen alapuló illegális bevándorlásnak a támogatásában, valamint az erős, egységes nemzetpolitika és nemzettudat elutasításában.
A magyarországi ellenzék részéről tehát sokkal valóságszerűbb és igazabb lett volna az „Egységben Magyarország ellen” választási névválasztás…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
