A következő hónapokban az inflációs bizonytalanság lehet a legnagyobb kihívást, nyárig átmenti kiugrások is előfordulhatnak – írta az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.
A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.
Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. Értékelésük szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely azonban világszerte lassú. A laza monetáris kondíciók továbbra is tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein – írták.
A testület szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot.
A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások szinten maradtak, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal. Utóbbit a lakosság jövedelmének emelkedése is támogatja, ráadásul az oltások jobban haladnak, mint másutt Európában – tették hozzá. A várakozásokhoz képest a folyó fizetési mérleg egyenlege szintén kedvezőbben alakult, és várhatóan tovább javul a következő években. Az államadósság az idén ismét csökkenő pályára áll, az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik. A GDP-növekedés egyelőre mérséklődik a korlátozások meghosszabbítása, és a termelési láncokban jelentkező fennakadások miatt. Éves szinten az idén 4,0 és 6,0 százalék között, jövőre 5,0 és 6,0 százalék között alakulhat a gazdasági növekedés az MNB szerint.
Az infláció a második negyedévben megközelítheti az 5 százalékot, nagyrészt az üzemanyagok drágulása, és az adóváltozások miatt. Az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. Éves szinten az idén 3,8-3,9 százalékos infláció, és 3 százalék körüli adószűrt maginfláció várható. A jegybank figyeli a gazdaság újraindítás hatásait, hogy időben semlegesítse az inflációt erősítő hatásokat – írták.
A monetáris tanács kiemelte, hogy az MNB a gazdaság helyreállítását továbbra is támogatja. Eszközeik közül elsősorban az NHP Hajrá konstrukció, a Növekedési Kötvényprogram és az állampapír-vásárlás jelentőségét emelték ki.
Közölték, hogy az egyhetes betéti eszköz kamatát a jegybank továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, és ameddig az inflációs kockázatok indokolják, az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között fennmarad a különbség. Március végén újabb eurolikviditást nyújtó devizaswap tender következik, amely a monetáris kondíciók stabilitásához járul hozzá – jelezték.
A monetáris tanács kiemelten figyeli követi a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalás alakulását, és a gazdasági újraindítás inflációs hatásait. Felfelé mutató kockázatok esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – olvasható a közleményben.
Elemzők: nem okozott meglepetést a keddi kamatdöntés
Nem okozott meglepetést a keddi kamatdöntés az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, és rövid távon nem is számítanak a monetáris kondíciók jelentős változására.
A K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, Németh Dávid hangsúlyozta, hogy a döntés nem jelent meglepetést, erre számítottak, a piac a jegybanki kommentárra figyel. Hozzátette: az egyhetes betét az alapkamathoz hasonlóan hónapok óta szintén változatlan, 0,75 százalékos szinten van. Szerinte az inflációs jelentés és a jegybank kommentárja határozhatják meg a következő időszakban a monetáris politikai lépéseket.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásoknak megfelelően változatlanok maradtak a kamatszintek, és a közlemény legfontosabb üzenete sem változott. Kitért arra, hogy a megjelent közleményt egyértelműen az inflációs folyamatok uralják. Az MNB jelentősen felfelé módosította az idei évre vonatkozó inflációs prognózist, a decemberben közzétett 3,5-3,6 százalékról 3,8-3,9 százalékra. Ugyanakkor az adószűrt maginflációs mutatót továbbra is 3 százalékra várják, tehát elsősorban az üzemanyagok és élelmiszerárak emelkedése okozhatja a fogyasztói árindex lendületes emelkedését a jegybank szerint – írta. A gazdasági növekedést 3,5-6,0 százalékról 4,0-6,0 százalékra módosították. A döntéshozók hangsúlyozzák, hogy az inflációs kockázatok erősödése esetén készek a szükséges eszközök alkalmazására.
Kiemelte: az elmúlt hetekben tapasztalható forintgyengülés miatt a lazítás, azaz az egyhetes betéti kamatszint visszacsökkentésének esélye minimálisra csökkent. A forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné, az Equilor szerint helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, mellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kifejtette: a jegybank döntésével a várakozásoknak megfelelően nem módosított a monetáris kondíciókon. Az új előrejelzés az idei évre kilábalást, 4-6 százalékos növekedést valószínűsít. Ez azt is jelenti, hogy az előrejelzés kapcsán jelentős kockázatokat lát, az tág keretek között mozoghat – közölte. Némileg meglepetésnek nevezte az infláció idénre várt értékének növelését az új előrejelzésben, hiszen így az új érték közel került a célsávhoz, bár ezt részben az olajár emelkedése okozza. Ugyanakkor kiemelik: a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén megteszik a szükséges lépéseket, céljuk elkerülni az infláció emelkedését. Ez a várt üzenet a piac számára, miszerint amennyiben szükséges, a megfelelő szigorító lépéseket megteszik, amely erősítheti a forint árfolyamát – fejtette ki.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanakkor kiemelte: a fokozódó inflációs kockázatok miatt az MNB közleménye szigorodhat, valamint erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet. A határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 50-60 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű kamatemelésre nem lát indokot az elemző. Az MNB ugyanakkor szeptember vége óta 0,75 százalékon tartja az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg az effektív kamatláb szerepét tölti be, így a bankközi hozamok is ehhez a rátához igazodnak. Az MNB mozgásterét egyelőre nem változtatta, hogy az infláció 3,1 százalékra emelkedett februárban. A negyedik negyedévben ugyan a GDP a vártnál nagyobb mértékben javult, azonban a járvány elleni újabb korlátozások továbbra is rontják a rövidtávú kilátásokat. Így az MNB nem konvencionális intézkedésekkel támogathatja a gazdaság kilábalását – közölte.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
