Ha emlékezetem nem csal, a Játékszín parányi színpadán Schneidernéként láttam először. A nyolcvanas évek végén jártunk, s töredelmesen bevallom, a nevét sem ismertem akkoriban. De amikor elénekelte a Jaj, de jó a habos sütemény című csacskaságot, s közben lement spárgába… Budapesti éveim alatt a kilencvenes években állandóan azt lestem, mikor jön fel a kaposvári társulat Budapestre, hisz Molnár Piroska „sajnos” ott játszott, s nem a fővárosban. De szerencsémre jött Claire Zachanessian, Rebecca Nurse és jött Cecília, az én Csárdáskirálynőm. Sose feledem, éjfél elmúlt már, amikor vége lett a legendás előadásnak, a Madáchból gyalog baktattam a Petőfi hídon át a Budaörsi útra, de éreztem és tudtam, hogy egy különleges csoda részese voltam. A gömöri gyökerekkel induló Molnár Piroska ma 80 éves, s nemsokára – életében először – ellátogat édesapja szülővárosába, Rimaszombatba.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
