Újabb kutakat fúrnak Vecsésen, fejlesztve a most még kezdeti stádiumban lévő olajkitermelést. Emellett a megújuló energiák felé is fordul a Mol – derült ki az InfoRádiónak adott nyilatkozatokból.
Amikor a Mol megjelent Vecsésen, egyből megszilárdították az útburkolatokat több külterületi úton, majd felépítettek egy konténervárost. Kis idő után azzal a lendülettel, ahogy megérkeztek, össze is pakoltak, úgyhogy sokan azt hitték, nem is történt semmi. Az olajtársaság nyáron egy 50 méteres fúrótoronyt épített, azonban mára ezt is lebontották a termelés megkezdődésével – mondta az InfoRádiónak a település polgármestere.
A város vezetése két hete kapta az információt, hogy nagyon is sok olaj van a területükön. Az ezzel kapcsolatos Mol-munkálatok ugyanakkor a vecsésiek hétköznapi életét nem befolyásolják – hangsúlyozta Szlahó Csaba.
„A beruházás munkahelyeket nem fog teremteni, hiszen az alvállalkozók a saját szakembereikkel dolgoznak, és olajváros sem fog épülni hatalmas irodaházakkal, mint azt egyesek vizionálták. Vecsés önkormányzata ugyanakkor évente körülbelül 15-20 millió forint adóbevételre számít abból, hogy a külterületén telephelyet hozott létre és kőolaj kitermelésével foglalkozik a Mol.”
Egyelőre „mellékesen” jön a kőolaj
A Mol egy hete hozta nyilvánosságra, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatóforrások sikerrel zárultak. A hétfői bejáráson elhangzott, hogy a Mol megkezdte az itt talált kőolaj a próbatermelését.
A november 11-e óta működő kúton jelenleg naponta 100 köbméternyi, vagyis csaknem 600 hordónyi olajat hoznak a felszínre és szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba – mondta az InfoRádiónak a Mol kutatási és termelési igazgatója a Vecsés-2 olajkút bemutatásán. Homonnay Ádám hozzátette, hogy ez a kút a várakozásaik szerint képes lesz kiváltani az elöregedett algyői mező teljes éves hozamcsökkenését.
A Mol 2015-ben nyerte el az itteni, Dány nevű koncessziós területre vonatkozó kőolaj- és földgázkutatási lehetőséget. (Jelenleg 11 ilyen területtel rendelkezik a társaság, körülbelül 8000 négyzetkilométeren.)
„Ez a legsikeresebb területünk. Itt 2016-ban már elértünk egy nagyon szép találatot: a Tóalmás Észak 1-es kút a Mol legjobban termelő olajkútja, mintegy 160 köbméter/nap teljesítménnyel. A kutatási lehetőség a koncessziós területen 2024 végéig tart.”
Jelenleg úgynevezett információszerző rétegvizsgálat zajlik – a területen további fejlesztés várható, ahhoz szereznek most új ismereteket. A mára már folyamatos olajtermelés ennek egyfajta „pozitív mellékhatása”.
A rétegnyomáson kinyert itteni olaj meglehetősen dermedékeny, 35-36 Celsius-fokon már nem folyik, tehát melegen kell tartani. Egyelőre tartálykocsikon szállítják el a közeli Dunai Finomítóba.
Mivel a vecsési olajnak nincs gáztartalma, a termelésnek minimális a környezetre való hatása.
A jövőbeli kilátásokról Homonnay Ádám elmondta: a Vecsés 2-es kutat tovább fogják fejleszteni a mező karakterisztikájának jobb megismerése után, és újabb kutakat fognak lefúrni.
Létezik egyébként a Vecsés-1 fúráspont is, elsőként ezt jelölték ki a térképen a Mol szakemberei, de aztán úgy döntöttek, hogy első, kutató fúrásra ez a 2-es alkalmasabb lesz.
A Mol kutatási és termelési igazgatója megjegyezte, a mostani energiaválságban minden csepp kőolaj (és minden köbméter földgáz), amit itthon tudnak kitermelni, segíti az ország ellátásbiztonságának megerősítését.
A jelenlegi, napi 100 köbméternyi kitermelt mennyiséget fokozatosan tervezik emelni, és további kutak mélyítésére is sor fog kerülni. A következő öt évben a cég mintegy 200 milliárd forintot tervez a hazai kőolaj- és földgázkitermelés erősítésére fordítani.
Kimerül az algyői kút, más kell helyette
Az 1960-as évek közepén bukkantak nagy mennyiségű kőolajra és földgázra a Dél-Alföldön, Algyő térségében. A településen kitermelt olaj és gáz az 1980-as években jelentősen hozzájárult az ország energia- és nyersanyag-ellátásához, mára azonban már kimerülőben vannak a készletek. A Mol korszerűbb technológiák alkalmazásával továbbra sem áll le a kitermeléssel, hosszabb távon pedig az energiatermelés, ezen belül is a megújuló energia-termelés lesz majd a fókuszban a területen – foglalta össze az InfoRádiónak a társaság algyői termelési régió vezetője, Kardos László.
Az algyői mező legjobb időszaka az 1970-es évek és 1991 között volt. Az éves csúcstermelés
- kőolajból 1,6 millió tonna volt,
- földgázból pedig elérte a 4 milliárd köbmétert.
Napjainkban az éves termelés itt
- kőolajból 120-125 ezer tonna,
- földgázból 130 millió köbméter.
Az algyői mező a csúcsidőszakban az akkori kőolaj- és földgázfogyasztás mintegy 70 százalékát biztosította. Manapság már kisebb arányban járul hozzá az ország ellátásához, de a termelést fenn szeretnék tartani, vagy legalábbis a természetes visszaesés mértékét csökkenteni kívánják.
A Mol távlati célja továbbra is a – gazdaságosan kivitelezett – kőolaj- és a földgázbányászat, de ezzel együtt egy energiafókuszú működési modellt szeretnének kialakítani, amiben egyre nagyobb területet képvisel majd az energiatermelés. Erőműveket, megújulóenergia-forrásokat terveznek.
„Ebben a geotermikus energiára is számítunk, illetve a hidrogéntermelés is felmerült, annak a lehetőségeit is vizsgáljuk” – vázolta Kardos László.
(A nyitóképen: Újságírók a Mol vecsési Vecsés-2 olajkútja bemutatásán 2022. november 28-án.)
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
