Kötelezővé válik 2021-től a Nemzeti Szolgálat Franciaországban.
Ébresztő reggel 7-kor, zászlófelvonás, himnuszéneklés, mindez persze egyenruhában — idén még csak szokják a francia 16 évesek az Emmanuel Macron 2017-es választási ígéretei között szereplő egyetemes nemzeti szolgálatot. Egyelőre 13 megyében kétezer önkéntes diák jelentkezett a katonaságpótlóba, amit 2021-től országosan kötelezővé tennének.
Nemzeti színű egyenruhába öltöztetett két tucat francia kamasz ájult el a minap a normandiai Évreux-ben, a tűző napon tartott avatóünnepségen; a fiatalok állóképességéről ennek nyomán indult vita csak adalék volt ahhoz, amit az egyetemes nemzeti szolgálat (SNU) egyébként is kiváltott Franciaországban. Emmanuel Macron államfő a „katonaságpótlót” beharangozó 2017-es választási ígérete három célt tartott szem előtt: a köztársasági értékek erősítését, a társadalmi integrációt az egyre inkább bevándorlótársadalommá váló Franciaországban, valamint azt, hogy az egyelőre kéthetes tréning kedvet csináljon a jövő katonáinak, rendőreinek és tűzoltóinak.
Akit vonzanak e hivatások, az 25 éves kora előtt egy további, 3-12 hónapos programra is jelentkezhet az állam költségén. A tervek szerint 2021-től országosan kötelező SNU idén még csak kísérleti stádiumban van: 13 megyében kétezer 16 éves vonult hálótermekbe, hogy rajtuk teszteljék a programot. A tábori körülményeket leszámítva – reggel 7 órai ébresztő, zászlófelvonás, a Marseillaise éneklése és közös étkezések – a szolgálat nem hasonlít a katonai alapkiképzésre; lőgyakorlatok nincsenek, noha a fegyveres erők munkájával megismerkednek a fiatalok a náluk nem sokkal idősebb táborvezetők irányítása mellett. Sőt a másfél milliárd euróból (486 milliárd forint) működtetett programért felelős politikus is közel áll hozzájuk korban: a harmincéves Gabriel Attal oktatási államtitkár a legfiatalabbként debütáló kormánytag az 1958 óta fennálló V. Köztársaságban. De a délkeleti Vaucluse megyében táborozók például egy hetven éve együtt élő házaspárt is felkerestek, hogy lássák a hűség példáját.
A sorkötelezettséget a franciák negyedszázada számolták fel, a 68 milliós ország védelmét 1996 óta a mintegy 350 ezer fős hivatásos hadsereg látja el. Ám az azelőtt fiatalok tömegeit összekovácsoló sorozott sereg pótlására is kitalált SNU-t most bírálják balról és jobbról egyaránt. Az interneten, így a Twitter mikroblogon követhető kommentek egy részében a hozzászólók a „hazafias indoktrinációt” kifogásolják, „macronistákról” beszélnek, avagy szerintük az egész program „egy elképzelt negatív világba való rémálom”, amelyben „De Gaulle tábornokot kell idézgetni”.
Mások – így aggódó szülők – azon keseregnek eközben, hogy a nyár szerintük nem erre való, illetve a kora reggeli ébresztő nem alkalmazkodik a fejlődésben lévő kamaszok bioritmusához.
Michel Goya, a francia haditengerészet nyugalmazott ezredese, egyben pedig hadtörténész a párizsi Le Figaróba írt cikkében eközben azt nehezményezi, „miután azt jelentették be, hogy fiatal felnőtteknek több hónapos kötelező nemzeti szolgálatot hoznak létre, ebből az lett, hogy az állam vakációs táborokat szervez tinédzsereknek”, márpedig szerinte az „nem erősíti a nemzeti kohéziót, hogy kamaszokat hálótermekben altatnak”. Goya úgy véli, a kohéziót menetgyakorlatok, a kiképzés, a hideg eltűrése segítené elő – akárcsak a régi idők katonáinál.
Szőcs László
Kép: Egyenruhába bújt középiskolások. Kétezren vesznek részt a program tesztelésében.
Fotó: Europress/AFP
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
