A Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly közel 50 hektár korábban mezőgazdasági művelés alatt álló, de kimerült területen hajtott végre sikeres erdőtelepítéseket. Ez azonban komoly tervezést és vizsgálatokat igényel – mondta el az InfoRádióban a társaság vezérigazgató-helyettese.
„A klímaváltozással a talajaink is jobban ki vannak téve a környezeti változásoknak, és emiatt fontos áttekinteni, hogy milyen hatások érhetik a különböző talajokat, hiszen a csapadékviszonyok, illetve a hőmérsékleti változások miatt ezek egyre nehezebben kezelhetők hagyományos módszerekkel” – mondta az InfoRádióban Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
Ha például megnézzük a különböző dombvidékek szántottságát, sokszor látható, főként a tavaszi vagy őszi szántások után, hogy a domboldal felső rétegei nagyon világosak, míg a mélyebben fekvő részek sötétebbek – magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ez nemcsak a nedvességtartalommal magyarázható, hanem a talaj humusztartalma is a különböző színeknek megfelelően változik.
Jelentős a tápanyagok eltűnése a talaj felső rétegeiből, ha az erózió és a földművelés folyamatosan szegényíti azokat
– tette hozzá. A szakértő szerint az erdőknek nagyon fontos szerepük van a talaj védelmében, hiszen például lefékezik az intenzív esők okozta eróziót. A lombkorona lelassítja a cseppeket, csökkenti a víz becsapódási erejét. Emellett az avar és a lombozat rengeteg nedvességet felfog és visszapárologtat, azaz intercepciós hatást gyakorol.
Fontos szerepe van még az erdőknek a humuszképződésben is, ugyanis az avarszőnyeg szerves anyagokat, leveleket, gallyakat juttat a talajba, amik lebomlás után humuszt képeznek – mondta Csépányi Péter. Ez is javítja a talaj szerkezetét, vízmegtartó képességét, termékenységét.
Az avar bomlása során a különböző mikroorganizmusoknak, gombáknak és baktériumoknak elengedhetetlen szerepe van abban, hogy a tápanyagok visszakerüljenek a körforgásba.
A Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese az InfoRádió kérdésére megerősítette, valóban talajvizsgálatokat szükséges végezni erdőtelepítés előtt. Ilyenkor talajszelvény-mintát vesznek, megvizsgálják a talaj állapotát, azaz termőhely-feltárást végeznek. Ezzel a módszerrel megállapítható, hogy hol milyen talajtípus található, milyen a szintezettsége, tömörsége, tápanyagforgalma, és ennek megfelelően választható ki, hogy milyen összetételű erdő, milyen fafajok ültethetők az adott területre.
Hozzátette, a mai viszonyok között már azt is figyelembe kell venni, hogy a klímaváltozás várható irányának megfelelően milyen fajok lesznek képesek majd több évtized múlva az adott helyen előforduló klimatikus adottságokat elviselni. Úgyhogy az erdőtelepítési tervek alapjául mindig egy ilyen módszerrel elkészített termőhelyfeltárási szakvélemény szolgál – fűzte még hozzá.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
