74 éve, 1947. október 5-én vehették meg a futballdrukkerek első totószelvényeiket Magyarországon. A játék hatalmas sikernek bizonyult, bár a szabályokat folyamatosan átalakították.
A totó (miként a labdarúgás és a fogadás is) Angliából indult hódító útjára, a mindig mindenre fogadó angolok már a húszas évek elejétől tippelhettek az összecsapások végeredményére.
Magyarország Európában hetedikként csatlakozott a „totócsapathoz”, a szerencsejáték meghonosításának célja az 1948-as londoni olimpiára utazó magyar csapat anyagi támogatása volt.
A sportfogadás szerteágazó angol rendszeréből azért a totót választották, mert ezt a játékot tartották a leginkább közérthetőnek. Meghonosítására reklámkampány indult „A totó a magyar sport új alapja” szlogennel, az országszerte kiragasztott plakáton az olimpiai öt karika alatt egy diszkoszvető figura állt az egyforintos érmén.
Az előkészületek néhány hét alatt lezajlottak, megszülettek a korábbi szerencsejátékoktól nagyban eltérő szabályok. Az első totószelvények ára 3 forint 30 fillér volt, az első fogadási eseményt az október 19-i bajnoki fordulóra tűzték ki.
A szurkolóknak bőven volt idejük megfontolni döntéseiket – 1-es, 2-es, netán X –, mert már október 7-én közölték, hogy mely rangadókra lehet fogadni. (Az 1-es a hazai csapat, a 2-es a vendég együttes győzelmét jelenti, az X pedig a döntetlent.)
Játékszelvényeket osztanak a totózó alkalmazottai
Budapest mellett Debrecen, Miskolc, Szolnok, Szeged, Győr, Pécs és Szombathely focirajongói dörzsölhették tenyerüket a nagy nyeremény reményében, a fogadóknak 12 főmérkőzést és négy pótmérkőzést kellett megtippelniük.
A szelvények egyhasábosok voltak, nyereményt a 12-es, a 11-es és a 10-es találatokra fizettek. (Amennyiben nem volt 12 találatos, a 9-esek is örvendhettek némi új magyar forintnak.) Az első fogadási héten a 10-es találat volt a legmagasabb, a csapatok megtréfálták a lelátókon vagy a rádiók előtt helyet foglaló izgatott „szakértőket”.
A totó hatalmas sikernek bizonyult, bár a szabályokat folyamatosan átalakították. 1949 óta lehet kollektív szelvénnyel játszani, a következő évben jelentek meg az első totókirendeltségek, valamint váltak négyhasábossá a szelvények. Akadtak nagy nyeremények is, az első telitalálatos szelvény birtokosa, egy kispesti munkás 101 ezer forinttal (az akkori átlagkereset százszorosával) lett gazdagabb.
A 12-es játékforma legnagyobb nyereményét, 644 ezer forintot 1956 októberében egy targoncavezetőnek fizették ki. A férfi éppen a forradalom kitörésének napján, október 23-án vehette át pénzét, amivel a felbolydult városban nem tudott mit kezdeni.
Rádspiller Béla, a totó főnyereményének nyertese családjával 1956. október 23-án
Legendás története számos változatban ismert: bankba nem tudta tenni, elásni nem merte, amikor sógora segítségével aranyat és valutát akart belőle venni, a segédkező rokont lelőtték. A pesti flaszter mítoszai szerint végül kinyittatta a sarki kocsmát és átmulatta a forradalmat. A forradalom után az ismeretlenség homályában örökre eltűnő férfi történetét Telitalálat (2003) címmel meg is filmesítették.
1956 után nyolc héten át szünetelt a játék. A ma is érvényben lévő 13 plusz egy formulát 1964. március 15-én vezették be, 1993-ban a góltotó is elindult hódító útjára. A kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők.
2011-ben bevezették a hétközi totót is, amelyen a hétköznap játszódó mérkőzésekre lehet fogadni. Lehetőség van kombinációs játékra is, ebben az esetben az első 13 mérkőzés három lehetséges kimeneteléből többet is meg lehet jelölni.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
