A tudósok már rég igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy az utóbbi évtizedben tapasztalt éghajlatváltozás sokkal veszélyesebb az emberek egészségére, mint amekkora kockázatot a különféle kórokozók által kiváltott betegségek jelentenek.
Az Euronews összegyűjtötte, hogy jelenleg milyen egészségi problémák írhatók az éghajlatváltozás, illetve az azt kísérő szélsőséges időjárási viszonyok számlájára.
Ha a globális átlaghőmérséklet a következő két évtizedben eléri vagy meghaladja a 1,5 Celsius-fokot, a hőmérsékleti rekordok egyre gyakrabban fognak megdőlni. A hőhullámok megterhelik a keringési rendszert: kánikulában a szívnek erősebben és gyorsabban kell pumpálnia a vért ahhoz, hogy az kellő mennyiségben jusson minden szervbe, köztünk a bőrbe is – hozzájárulva hőháztartásunk szabályozásához, megakadályozva a túlhevülést. Nagy melegben a szívbetegek eleve nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel szerveik több energia ráfordításával tudnak csak megfelelően működni.
A Koppenhágai Egyetem kutatóinak 47 ezer résztvevős tanulmánya szerint az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés miatt az átlagosnál melegebb éjszakákon az emberek kevesebbet alszanak, vagyis csökken az az idő, amikor a szervezet regenerálódik. Ennek pedig hosszú távon kedvezőtlen következményei lehetnek. A hőség nem hat mindenkire egyformán: az erre érzékenyebbeket, az idős emberek, a nőket és az alacsonyabb jövedelmű országok lakóit jobban megviselheti – összegezte Kelton Minor, a kutatás vezetője. Nagy melegben nemcsak az alvás mennyisége csökkenhet, hanem a minősége is megváltozhat. Egyéni érzékenységtől függően nyugtalanabbul alhatunk, forgolódhatunk, többször felriadhatunk álmunkból és a visszaalvás is nehezebben mehet, amitől másnap fáradtnak és kialvatlannal érezhetjük magunkat.
A környezetszennyezéssel járó megnövekedett talaj közeli ózonszint, valamint a levegőben szálló por belélegzése csökkent tüdőfunkcióhoz vezet, különösen, ha valaki gyermekkora óta folyamatosan légszennyezésnek van kitéve. A leggyakoribb ezzel összefüggésbe hozható betegség az asztma, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a visszavisszatérő légúti fertőzés. Nagy hőségben a talaj közeli ózon szintje meghaladhatja az egészséges értéket: belélegzése légúti vagy tüdőirritációhoz, köhögéshez, nehézlégzéshez vezethet, és növekedhet az asztmás rohamok előfordulási gyakorisága is.
Extrém melegben több folyadékot kell inni, erre azonban nem mindenki figyel oda, vagy nem mindenkinek van rá lehetősége. A dehidratáció számos veszéllyel jár: egyebek mellett megnöveli a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát, de káros hatással lehet a tüdő, a szív, az agy és a vese működésére is. Ha a hőségben a fokozott verejtékezés miatt túl sok vizet vesztünk, és azt nem pótoljuk időben, veseműködésünk láthatja kárát. Vizeletünkben megemelkedik a különféle ásványi anyagok és salakanyagok koncentrációja.
A globális átlaghőmérséklet emelkedésével járó aszály, árvíz, fagy fokozza az élelmiszerhiányt. Leginkább azok az országok sínylik meg, ahol a megélhetés a mezőgazdaságtól függ. Az élelmiszerhiány alultápláltsághoz vezet, ez pedig egyebek mellett a szívbetegség, a rák, a cukorbetegség, a növekedési zavarok melegágya – írja az euronews.com.
(hp)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
