Nyitókép: TA3 live, reprofoto
Ritkán látható nyíltsággal beszélt a bel- és külpolitikai kérdésekről Robert Fico a TA3 vasárnapi vitaműsorában. A szlovák miniszterelnököt Braňo Kráľ műsorvezető faggatta, igencsak ügyesen. Ficonak ez volt az első idei televíziós szereplése politikai vitaműsorban, és sok minden, előttünk álló történésről fellebbentette a fátylat. Legyen szó külpolitikai vagy belpolitikai kérdésekről. Mi több, először mondta ki nyíltan az előrehozott parlamenti választások lehetőségét, amiről itt írtunk részletesen.
De menjünk csak sorjában.
Leállított gáztranzit
Fico a napokban Brüsszelben és Moszkvában is tárgyalt, hogy megoldást találjon arra a helyzetre, melyet Ukrajna egyoldalúan leállított gáztranzit lehetősége okozott. Elmondta, hogy brüsszeli egyeztetései értelmében az Európai Bizottság hamarosan speciális nyomás alá helyezi Ukrajnát a gázszállítás újraindítása érdekében. A műsorban vázolta, milyen megoldási javaslatokkal próbálkozott Zelenszkij ukrán elnöknél, aki sorra elutasította ezeket. Például, hogy formálisan nem orosz, hanem azerbajdzsáni vagy szlovák gáz érkezett volna az orosz-ukrán határra, lehetővé téve a tranzitot, de Zelenszkij ezt elutasította.
„Az én partnerem Ukrajna esetében az ukrán kormányfő, akivel háromszor találkoztam. Semmi mást nem oldottunk, mint a gáztranzit fenntartását Ukrajnán keresztül. Denis Smyhal megerősítette nekem, hogy orosz gázon kívül Ukrajna bármilyen más gázt hajlandó átengedni a területén. Brüsszelben azonban Zelenszkij ezt megtiltotta”
– magyarázta Fico, aki szerint a lépés egész Európa konkurenciaképességét csökkenti Amerikával szemben. Az utóbbiban uganis jóval alacsonyabb az energia ára, amivel nehéz versenyeznie az öreg kontinensnek.
A műsorban megtudtuk, hogy a lépés Ukrajna esetében 800 millió euró (az ukrán éves GDP 0,5 százaléka), Szlovákia esetében 500 millió euró (az éves GDP 0,25 százaléka) kiesést jelent a tranzitbevételekből.
A kérdésre, hogy Brüsszelben miért nem tárgyalt a kompenzációról, Fico kitérő választ adott. Azzal reagált, hogy 2024-ben minden szükséges intézkedést megtettek a hazai kereslet biztosítása érdekében. A 3-3,5 milliárd Oroszországból származó gázmennyiséget Szlovákia más utakon, például a Déli áramlaton keresztül is képes biztosítani.
„Zelenszkij könnyen lemond 800 millióról, ha több tíz milliárd eurót kap az USA-tól, Európától, melynek felét ellopják,”
ismételte meg a kormányfő a már korábban is hangoztatott álláspontját, illetve, hogy Szlovákia milyen válaszlépésekre készül.
„Ha Zelenszkij tiszta politikai okokból úgy döntött, hogy kárt okoz Szlovákiának, akkor én Brüsszelben a következő, egyhangú döntést igénylő szavazásnál vétózom az Ukrajnának szánt támogatást” – fogalmazott. „De megszüntethetjük a humanitárius segítségnyújtást és a villanyáram szállítását is Ukrajnának, ha azt fogjuk látni, hogy az orrunknál vezetnek a fennálló probléma megoldása helyett“
– figyelmeztetett.
A kormányoldal egységét alátámasztandó hangsúlyozta, hogy Peter Pellegrini államfő is a fennálló helyet miatt döntött úgy, hogy most nem utazik Ukrajnába.
Külpolitika
A műsorban elhangzott, hogy Ausztriában, Németországban, Csehországban, Franciaországban is változás várható az ország külpolitikai irányultságát illetően, Ezen országok besorakozhatnak Magyarország, Szlovákia és Olaszország mellé, melyek szuverenista álláspontot képviselnek.
El kell felejtenünk, hogy egyetlen kötelező, a bideni kormányzat által diktált igazság van. Ha Brüsszel reakciója a változásokra az lesz, hogy európai szuperstátra van szükség, fel kell tennünk a kérdést, hogy ezt-e akarjuk” – mondta Fico.
A szlovák kormányfő szerint olyan korban élünk, amikor az EU, a NATO és más intézmények jövője is nagyban változhat. Példaként 1988-at hozta fel, amikor szintén nem láttuk előre a Varsói Szerződés felbomlását, ami 1-2 éven belül mégis bekövetkezett.
„Feladatunk, hogy ne legyünk passzívak külföldön. Az ellenzék passzív lenne. Én megnyitottam a gáztranzit kérdését és definiálom a kockázatokat is az EU, NATO kapcsán. Mit teszünk, ha Macron például felveti, hogy akkor maradhatunk csak az EU-ban, ha közös adót vezetünk be, vagy ha katonákat küldünk Ukrajnába?”
– tette fel a kérdést Fico.
A szlovák politikus szerint Szlovákia élettere az EU-ban és a NATO-ban van, de előre kell beszélnünk a dolgokról és merészebbnek kell lennünk, még ha csak 5,5 millióan is vagyunk.
Elmondta, hogy a közeljövőben Törökországba utazik, ahol fontos tárgyalások várnak rá.
Moszkvai és vietnami útjával kapcsolatban megismételte, hogy magáncéllal utazott és nem hivatalos látogatáson tartózkodott, melyek során Putyinnal, Hanoiban pedig helyi vezetőkkel is találkozott. Ennél többet azonban nem akart elárulni.
„Bolond lettem volna, ha elutasítom a találkozót Putyinnal. Oroszország szolid partner a nyersanyagok szállításában. Ugyanez volt Vietnamban is. Ne irigykedjenek a rosszakaróim. Dolgozzanak ők is. Oroszország szerepe a jövőben erősödni fog. A háborúnak egyszer vége lesz. Mi jó kapcsolatokra törekszünk Oroszországgal, ezért támogatom a parlamenti delegáció útját is Moszkvába”
– utalt Andrej Danko és társai moszkvai útjára.
A kérdésre, hogy várható-e, hogy Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök Közép-Európába érkezik a béketárgyalások megkezdéseként, Fico nem kívánt spekulációkba bocsátkozni. Jelezte ugyanakkor, hogy ha erre sor kerül, akkor Lengyelországnak, Szlovákiának, és a Trumppal különösen jó kapcsolatot ápoló Orbán Viktornak köszönhetően Magyarországnak is komoly szerepe lehet ebben.
„Várjuk meg Trump január 20-i beiktatását. Ha lesz módunk találkozót szervezni Trumppal, mindent megteszünk ennek érdekében”
– reagált a felvetésre Fico.
„A legnagyobb probléma Amerikával kapcsolatban nem Trump vagy Musk, hanem Soros György, aki aláássa a demokráciát“
– Megismételte ezzel kapcsolatban Meloni olasz kormányfő szavait.
„Lásd Románia, lásd Grúzia esetét. Nagy hibát követünk el, ha nem akarunk rendet tenni a politikai tevékenységet végző sorosista civil szervezetekkel”
– hangsúlyozta koalíciós partnere, a pártban erős liberális, progresszív vonallal rendelkező Hlasnak üzenve.
„Ha nem akarjuk, hogy a sorosista civil szervezetek diktálják a belpolitikát, lépni kell…amint ezt kimondtam, a fiatal Soros már be is jelentkezett nálam, hogy Davosban találkozni szeretne. Nem csak én, az olasz kormányfő is mondja nyíltan, hogy a legnagyobb probléma az európai demokráciában, hogy sorosista politikai tevékenységet végző civil szervezetek harcolnak a kormánnyal”
– indokolta a civil szervezetek működését regulálni hivatott jogszabály elfogadásának szükségességét.
Fico: Ha Danko és Šutaj Eštok márciusig nem tesz rendet saját pártjában, előrehozott választások jönnek
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
