Mit ér manapság a diploma? A szakmai tapasztalat és a nyelvtudás fontosabb – mutatjuk a kezdőfizetéseket Nagy Roland2026. 01. 20., k – 16:19 Pozsony |
A programozók, az építészek, a mérnökök és az orvosok iránt még mindig nagy az érdeklődés a munkaerőpiacon, de a diploma önmagában nem jelent biztos elhelyezkedést, állítja a Grafton munkaerő-közvetítő ügynökség az új felméréseire alapozva.
A Grafton adatai azt mutatják, hogy a friss diplomások elhelyezkedésének gyorsasága, valamint a kezdő fizetésük nagysága már nemcsak attól függ, hogy melyik egyetemen szerezték meg a titulust. Legalább annyira fontos – ha nem fontosabb –, hogy a tanulmányaik alatt mennyi szakmai tapasztalatot szereztek, akár diákmunkával, akár gyakornoki programokkal.
Manapság már kevésbé lényeges, hogy a hallgató alap- vagy mesterfokon szerzett diplomát, a munkáltatók inkább a nyelvtudást, a digitális készségeket, valamint az új ismeretek elsajátításának képességét tartják szem előtt.
„A vállalatok nyitottak a diplomások toborzására, de olyanokat keresnek, akik már rendelkeznek alapvető szakmai tapasztalattal, és gyorsan be tudnak illeszkedni a szervezetbe. Egy tisztán elméleti tudással rendelkező diplomás lényegesen nehezebben indul a munkaerőpiacon, függetlenül a területtől”
– magyarázta Jitka Kouba, az ügynöskég marketingigazgatója.
Informatikusok előnyben? Kérdés, hogy meddig…
A Statisztikai Hivatal (ŠÚ SR) 2024-es adatai alapján a szlovák egyetemeken összesen 137 ezer hallgató tanult, közülük 112 ezren nappali tagozaton. A külföldről érkezett hallgatók száma elérte a 22 ezret, ezzel szemben 30 ezer szlovákiai diák külföldi egyetemre iratkozott be.
Az összes hallgató mintegy 23 százaléka tanul az úgynevezett STEM-ágazatokban, amely a tudomány, a technológia, a gépészet és a matematika szakirányokat foglalja magába. Éppen ezek az ágazatok, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés a munkaerőpiacon.
Az uniós átlag ebben a tekintetben 27 százalék, amitől Szlovákia nem sokkal marad el.
„Ennek ellenére a szlovák munkaerőpiac már régóta küzd a műszaki képzettségűek hiányával”
– jelentette ki Kouba.
A munkáltatók éppen ezért viszonylag magas kezdőfizetést és kedvező karrierfeltételeket kínálnak már a friss diplomásoknak is. Kouba azonban kiemelte: attól, hogy valaki orvosi, informatikai, mérnöki, gépészi vagy építőipari diplomával rendelkezik, még nem fog automatikusan állást találni, szükség van a már említett gyakorlati tudásra is.
A helyzetüket nehezíti – különösen az informatikai állásoknál –, hogy a mesterséges intelligencia egyre több munkakör ellátására alkalmas.
„A mesterséges intelligencia jelentősen megváltoztatja a munka jellegét, még azokon a területeken is, amelyeket a közelmúltig biztosnak tartottak. Műszaki végzetséggel duplán igaz, hogy gyakorlat és mélyebb specializáció nélkül a munkaerőpiacra való belépés nem feltétlenül lesz könnyű”
– tette hozzá Kouba.
Kapcsolódó cikkünk
2026-ban nem nő majd ugrásszerűen a munkanélküliség, de a csökkenés már megállt. Az országban azonban mintegy 142 ezer külföldi dolgozik hivatalosan, a nem uniós országból érkezettek száma közel 110 ezer.
A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) szakértői szerint 2026 fokozatos lehűlést hoz a munkaerőpiacra, vagyis csökken a szabad munkahelyek kínálata, de nem drámaian. A munkanélküliség várhatóan viszonylag alacsony szinten marad, az üres állások betöltése pedig továbbra is nehéz lesz a cégek számára – hiába lesz több munkanélküli, azok nem biztos, hogy el tudják majd látni az üres állásokat. Szlovákiában továbbra is gyenge a munkaerő mobilitása és a csökken a munkakorú lakosság aránya. Az APAS szerint folytatódik a bérek növekedése, de nem egységesen, bizonyos szektorokban erősebb lesz.
A munkanélküliség enyhén emelkedhet
A szakértők többsége 2026-ra a munkaerőpiac kínálatának szűkülését hozza, de a munkanélküliség nem nő majd drámaian.
„A munkanélküliségi ráta 2025-höz képest kis mértékben ugyan emelkedhet, de viszonylag alacsony szinten marad – a várakozások 5,5 és 6,5% között mozognak”
– tájékoztatta az Új Szót Zuzana Rumiz, az APAS elnöke és a ManpowerGroup Slovakia ügynökség igazgatója. Ennek oka elsősorban a gyengébb gazdasági növekedés, a cégek óvatossága az új munkahelyek létrehozásában, valamint bizonyos ágazatok – különösen az ipar és a logisztika – visszafogása.
Hasonlóan látja a helyzetet Branislav Jančuška (Synergie) is: ő is inkább a status quo folytatódását várja, vagyis alacsony munkanélküliséget nagy kilengések nélkül, tartós munkaerőhiánnyal és az üres pozíciók betöltésének nehézségeivel.
A Szlovák Nemzeti Bank elemzése szerint a kormány megszorító intézkedései lassítják majd a gazdasági növekedést, ami nem éri majd el az 1 százalékos szintet sem. Ennek hatására a jegybank szerint mintegy 30 ezer állás szűnhet meg, vagyis legalább ennyivel nőhet a munkanélküliek száma.
A toborzás nem lesz könnyebb
Habár a munkanélküliség emelkedni fog, az APAS szerint a vállalatoknak nem lesz könnyű szakképzett munkaerőt találni. „2026-ban még nehezebb lesz munkavállalókat találni, elsősorban a demográfiai folyamatok és a népesség elöregedése miatt, de az aktív dolgozók külföldre távozása következtében is” – véli Martin Malo, a Grafton Slovakia és a Gi Group igazgatója.
Az APAS képviselői szerint tehát a jelöltek számának esetleges növekedése sem fogja alapvetően „fellazítani” a munkaerőpiacot. „A betöltetlen pozíciók feltöltése továbbra is kihívás marad. Még ha az álláskeresők száma enyhén nő is, a gyakorlatban a munkaadók továbbra is küzdeni fognak a képzettségi-készségbeli problémákkal, a gyenge mobilitással és több – főként műszaki – területen a jelölthiánnyal” – egészíti ki Rumiz, aki szerint a cégek inkább a munkatársak megtartására és a modernizációra fókuszálnak majd, mint tömeges toborzásra.
Nehéz lesz majd új munkaerőt találni, vagyis könnyű lesz elhelyezkedni megfelelő képesítéssel az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokban, a logisztikában és raktározásban, valamint a szállodaiparban és vendéglátásban.
Az APAS szerint a szakemberhiány a képzés, elsősorban az átképzés hiányosságait mutatja. Jaroslav Pavlisko (Proplusco ügynökség) szerint a munkanélküliség még inkább strukturális jellegű lesz. „A munkanélküliek nem felelnek meg a piac elvárásainak, ami a cégeket átképzésekbe vagy külföldi munkaerő toborzásába kényszeríti” – véli Pavlisko.
A bérek nőnek, de nem mindenhol
A bérek alakulása a szakértők szerint nem lesz egységes.
„A béreknél mérsékeltebb növekedése várható. A reálbérek a korábbi év szintjén maradhatnak, esetleg enyhén emelkedhetnek is – de csak akkor, ha az infláció kontroll alatt marad”
– mondja az APAS elnöke.
A béreket felfelé nyomhatja a korábbi évek inflációjának „utolérése” és a jó munkaerőért folyó verseny, ugyanakkor kérdéses, hogy a vállalatok mennyire tudják kezelni az ezzel járó költségnövekedést úgy, hogy közben ne fogják vissza a beruházásaikat. „A munkaadók ezért valószínűleg nagyobb hangsúlyt helyeznek a nem pénzbeli juttatásokra, a rugalmas munkavégzésre és a munkavállalók fejlődési lehetőségeire” – teszi hozzá Branislav Jančuška.
Kapcsolódó cikkünk
Októberben stagnált a munkanélküliség az előző havihoz képest az euróövezetben és az Európai Unióban az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett jelentése szerint.
Az euróövezet szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája októberben 6,4 százalék volt, megegyezett az előző havival és meghaladta a tavaly októberi 6,3 százalékot. Az Európai Unió egészében is az előző havi szinten, 6,0 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, de ez is felülmúlta az egy évvel korábbi 5,8 százalékot.
A munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest 13 ezerrel, 11,033 millióra csökkent az euróövezetben, az EU-ban pedig 32 ezerrel 13,351 millióra nőtt. Tavaly októberhez képest a munkanélküliek száma 308 ezerrel nőtt az euróövezetben és 517 ezerrel az Európai Unióban.
Októberben 2,960 millió 25 év alatti fiatal volt munkanélküli az EU-ban, közülük 2,352 millió az euróövezetben. A fiatalok munkanélküliségi rátája októberben az EU-ban 15,2 százalék, az euróövezetben 14,8 százalék volt, mindkét esetben megegyezett a szeptemberivel.
Az euróövezetben a férfiak körében a munkanélküliség októberben 6,1 százalékra csökkent a szeptemberi 6,2 százalékról, az EU-ban 5,8 százalékon stagnált. A nők esetében a ráta a szeptemberivel megegyező, 6,6 százalék volt az euróövezetben, miközben az EU-ban 6,2 százalékról 6,3 százalékra nőtt októberben.
Az EU-ban a legmagasabb munkanélküliséget Spanyolországban (10,5 százalék), Görögországban (8,6 százalék) és Franciaországban (7,7 százalék) mérték, míg a legalacsonyabb ráta Máltán (3,1 százalék), illetve Csehországban és Lengyelországban volt (egyaránt 3,2 százalék).
Több mint 140 ezer külföldi munkavállaló
Az APAS szakértői szerint a külföldi munkaerő a hazai munkaerőhiány kezelésének elengedhetetlen része marad, de ennek sok a gyakorlati akadálya. „Negatívum a lassuló adminisztráció. A gyakorlatban ez hosszabb várakozást jelent a munkavállalókra, nagyobb leállási kockázatot és kisebb rugalmasságot egy olyan időszakban, amikor éppen a gyorsaság a döntő” – hangsúlyozza Vladimír Jančo, a Transfer személyzeti ügynökség munkatársa.
A lassú ügyintézés miatt Zuzana Rumiz szerint fennáll a veszélye annak, hogy egyes munkaadók az illegális munkaközvetítőkön keresztül keresnek majd munkaerőt.
Szerinte minél bonyolultabbak a legális foglalkoztatás, különösen a külföldiek alkalmazásának jogi és adminisztratív feltételei, annál nagyobb tér nyílik az átláthatatlan, „szürke” ügynökségi praktikák előtt.
Szlovákiában már tavaly is közel 108 ezer nem uniós országból érkezett munkavállaló dolgozott.
A legtöbben Pozsony megyében, közel 48 ezren, de Nagyszombat megyében is majdnem 16 ezer, Nyitra megyében pedig több mint 13 ezer harmadik országból érkezett munkavállaló dolgozott a munkaügyi hivatal statisztikái szerint.
Az uniós tagországokból további 33 ezer munkavállalót regisztrált a munkaügyi hivatal, vagyis több mint 140 ezer külföldi dolgozott hivatalosan az országban.
A humán tudományok sem esélytelenek, de stratégiára van szükség
A humán tudományokat tanuló diplomások jóval nagyobb konkurenciára számíthatnak a hazai munkaerőpiacon, így általában tovább is tart az álláskeresés, bár Kouba megjegyezte, hogy az egyes szakirányok között lényeges eltérések figyelhetők meg. Jelenleg nagy az érdeklődés a pszichológusok, a pedagógusok vagy a vállalati szférában tevékenykedő, nyelvileg jól képzett szakértők iránt. Ezzel szemben azokon a területeken, amelyeknek nincs egyértelmű gyakorlati hozadéka, nehezebb az elhelyezkedés.
„A humán tudomány önmagában nem probléma, azonban kulcsfontosságú, hogy a hallgató ezt mivel egészíti ki – legyen szó nyelvekről, adatokkal, technológiákkal és mesterséges intelligenciával való munkáról vagy konkrét gyakorlatról. A készségek kombinációja az, ami ma döntő”
– hangsúlyozta Kouba. Szerinte egy humán szakos hallgatónak legalább C1 szinten kell elsajátítania az angolt, és B2 szinten legalább két további nyelvet.
Egy egyetemi végzettségű programozó 1500–2000 eurós kezdőfizetésre számíthat, nemcsak Pozsonyban, hanem szinte egész Szlovákiában (kivéve Eperjes megyében, ahol az adatok alapján a kezdőfizetés 1300–1700 euró között mozog);hasonló a helyzet egy pályakezdő villamosmérnök esetében is, aki Pozsonyban havi 1500–1900 euró körüli összeget tehet zsebre, míg az ország többi részén körülbelül 1300–1800 eurót kereshet;egy kezdő könyvelő ennél valószínűleg kevesebbet fog keresni: átlagban 1300 és 1500 euró közötti kezdőfizetéssel számolhat, a fővárosban viszont valamivel többet, nagyjából 1400–1600 eurót vihet haza;a kezdőfizetések az ügyfélszolgálat, a marketing és a HR-területeken nagyjából ugyanilyen szinten mozognak: Pozsonyban egy közösségi médiával foglalkozó szakember körülbelül 1300–1500 euró közötti fizetésre számíthat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
