Érsekújvárnak van két híres szülötte, akik unokatestvérek voltak. Az idősebb, Csicsátka Antal fejlesztőmérnök és feltaláló 110 esztendeje, 1911. január 18-án látta meg a napvilágot. Unokaöccse, Csicsátka Ottokár jeles szobrászművész szinte napra pontosan három évvel később, 1914. január 20-án született. Róla sok mindent tudnak a Felvidéken, hiszen egész életében itt alkotott, köztéri szobrai számos helyen megtalálhatók.
Csicsátka Antal viszont Magyarországon, majd az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, ezért a vele kapcsolatos tények csak több szűrőn keresztül juthattak el hozzánk. Egyik kései rokonuk, Csicsátka János zenész elmondása szerint Csicsátka Antal Érsekújvárott kezdte iskolai tanulmányait, majd az érettségi után került a húszas évek legvégén Budapestre. Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézményének, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek a hallgatója lett, és mérnöki oklevelet szerzett.
1938-ban a Posta Kísérleti Állomás fejlesztőmérnökként vette állományba. Ez az intézmény a magyarországi akusztikai, rádiózási és műsorszórási kutatások központjának számított. Többek mellett a későbbi Nobel-díjas Békésy György is dolgozott itt. Csicsátka első komolyabb munkája az AEG gyártmányú vivőfrekvenciás rendszerek tökéletesítése volt. Kialakított egy olyan összeállítást, amelyben 1,8 és 15 csatornás egységek voltak üzemeltethetők. A német AEG cég vagy tíz évvel korábban hozta létre az első mágnesszalagot, amely a hang rögzítésére szolgált, és 1938-ban a Berlini Nagyvásárban bemutatták az első kazettás magnetofont. Ennek még fontos szerepe lesz Csicsátka munkásságában.
A II. világháború alatt a vivőfrekvenciás berendezések telepítését és átcsoportosítását irányította. Ezek elsősorban háborús célú feladatok voltak. 1945-ben a Magyar Posta vezérigazgatóságához helyezték át, de ez inkább adminisztratív munkakör lett volna, ezért elindította önálló vállalkozását, egy műszerépítő-javító műhelyt, ahol harminc személyt alkalmazott. Meghibásodott berendezések javításával, felújításával, valamint hangátviteli célokat szolgáló új műszerek gyártásával foglalkoztak. A kommunisták 1949-ben a cégét államosították, és ebből hozták létre a Mechanikai Laboratóriumot, amelyben ő látta el a művezetői teendőket.
A vállalatnál több berendezés fejlesztésén dolgoztak, egyebek mellett az első magyarországi stúdiómagnetofon is itt született meg, amely évekig a szocialista országok stúdióinak első számú hangrögzítő eszköze volt. Ebben Csicsátka Antalnak oroszlánrésze volt. A hang térbeli sugárzása és rögzítése, azaz a sztereó hangátvitel és sztereó hangrögzítés olyan kihívás volt, amely már ebben az időben izgatta. Az 1956-os események azonban arra kényszerítették, hogy – kissé kalandos körülmények között, motorkerékpáron – elhagyja Magyarországot.
Az USA-ban telepedett le, ahol a General Electric mérnöke lett. Amerikában több, már hazájában kidolgozott találmányát szabadalmaztatta, például a térhatású rádiót, amelynek az elve a segédvivős kétcsatornás rendszer, amely napjainkig egyeduralkodó az URH rádiózás területén. Összesen 13 szabadalmat nyújtott be, az ezekben rögzített módszerek mindmáig részei a rádiós műsorszórásnak. Az 1970-es évek elején kábeltelevíziós berendezésekkel kezdett foglalkozni, de ő alkotta meg egy áramköri szeletkén (csipen) a „sétáló minirádiót”. A hangtechnika terén elért eredményei alapján nemcsak számos kitüntetést érdemelt ki, de az amerikai lapokban következetesen Mr. Audio néven emlegették. 1976. július 9-én Uticában hunyt el.
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2021/4. számában)
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
