Minden ember Isten képmása – Pódiumbeszélgetést tartottak az élet védelméről Szombathelyen

Minden ember Isten képmása – Pódiumbeszélgetést tartottak az élet védelméről Szombathelyen

Az emberi élet szent és sérthetetlen – erősítették meg a Katolikus Egyház álláspontját az előadók a Szombathelyen, a Martineum Felnőttképző Akadémián szeptember 30-án rendezett pódiumbeszélgetésen. Kiemelték: az életet a fogantatástól egészen a halálig védeni és segíteni kell.

Köszöntőjében Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke kiemelte: a Biblia felszólít minket, hogy válasszuk az életet. A Szentírás hitet tesz amellett, hogy

A megyéspüspök utalt II. János Pál pápára, aki több beszédében is arra szólította fel az embereket, hogy az élet kultúráját építsék a halál kultúrájával szemben. Mintha a mi társadalmunkban az élethez való jog elhalványodott volna. A szabadságjogok közé be kell venni az abortuszhoz, az eutanáziához való jogot. Emögött az a probléma áll, hogy

Idézte XVI. Benedek pápát, aki szerint a mai ember a szabadságot a valóságtól független önkénynek nevezi. Amit akarok, azt korlát nélkül megtehessem – ez vezérli az embereket. De akik ezt hangoztatják, azok elfelejtik: sok ember van, sok egyéni szabadság, amit össze kell hangolni, hogy harmonikus társadalomban élhessünk. Ehhez viszont kellenek objektív támpontok. Az is gond a megyéspüspök szerint, hogy nemcsak a szubjektív emberi szabadságok léteznek, hanem az objektív, gyönyörű külvilág, amelynek vannak olyan objektív törvényei, amelyhez az embernek alkalmazkodnia kell. Ha nem teszi, elpusztul. Székely János problémának látja, hogy sok mai fiatal nevelésében szintén a pillanatnyi önkény, a szubjektív szabadság a legnagyobb érték, de ezzel az emberi élet egyik alapvető értékét, a másokhoz való kötődést veszik el tőlük. Ha a mai társadalmunk ki akarja törölni ezeket az erkölcsi kötelékeket, például azt, ami a felnőtt társadalmat a megfogant élethez köti, akkor embertelenné, szeretetre és felelősségre képtelen társadalommá válunk.

Az MKPK elnöke elmondta: a Földön évente körülbelül 42 millió abortuszt végeznek el.

Magyaországon az abortusz liberalizálása óta körülbelül 6 millió abortusz történt. Ez egy fájdalmas „titok”, ami ott lebeg a társadalunk fölött. Az emberi élet a fogantatással kezdődik. Semmilyen minőségi ugrás nincs később az életnek a kifejlődésében. Ha a harmadik, a hatodik hónapban vagy születés után vágják el az életet, csak fokozati különbség, ugyanazt az önálló életet pusztítják el.

Székely János ismét XVI. Benedek pápát idézte, aki egy beszédében arra kereste a választ, hogy az abortuszt miért tudja az ember megtenni. Talán azért – mondta a pápa –, mert nem látja az ember, amit tesz. Bekötjük a szemünket. Ha kitennénk a gyermeket a műtőasztalra és ott kellene elvégezni ezt a bevatkozást, akkor sem az édesanya, sem az orvos nem végezné el. Ezért is tartja jónak Székely János a „szívhangtörvényt”, mert így a gyermekek jelezhetik az édesanyáknak, hogy léteznek.

XVI. Benedek pápa feltette azt a kérdést is: miért harcol az Egyház az abortusz ellen, miért nem fogadja el, hogy a csatát elvesztette? Erre két választ adott a pápa. Az egyik, hogy nincsenek kicsi, kevésbé fontos gyilkosságok. Minden emberi élet szent. A másik válasz szerint azért nem adhatja fel az Egyház a harcot, mert

Az abortusszal kapcsolatban sokan mondják, hogy a nőnek joga van a saját teste felett döntenie. De elfelejtik, hogy a megfogant kisgyermek nem az édesanya testének a része, hanem önálló, független élet.

Hírdetés

– idézte fel a megyéspüspök az orvosi egyetemen elhangzott kérdést.

Rámutatott: a kimutatások szerint az abortuszok 97%-át párkapcsolati vagy egyéni gondok miatt kérik a nők.

Ez nem őellenük van. Az édesanya egyik legszentebb küldetése, hogy életet adhat. Ha ezt a küldetését elutasítja, az élete hatalmas sebet kap. De fontos arról is beszélni, hogy erre a bűnre is van bocsánat. Isten kezéből ezek az életek sem esnek ki. Ők Isten országában vannak és imádkoznak édesanyjukért, testvéreikért. Fontos – emelte ki Székely János –, hogy az Egyház, amikor erről a fájdalmas témáról beszél, ne ítéletet mondjon, hanem az irgalom útjára hívja fel a figyelmet. Az élet kultúráját építsük! „Az álmom, hogy Magyarország egy olyan hely legyen, ahol az élet végtelen érték” – zárta köszöntőjét Székely János.

Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa mutatta be a Jó, hogy vagy! Életvédők Szövetségét. Kiemelte: napjainkban támadás alatt van az ember maga. Kulcs- és sorskérdéssé vált, hogy ki az ember az ő nembeli lényege szerint.

Így tesz a szövetség is, amely olyan magánszemélyek és szervezetek között kíván koordináló szerepet betölteni, akik, illetve amelyek a magas színvonalú szakmai munka mellett, elkötelezettek az élet védelme mellett a születéstől a halálig. Létrejöttét az indokolta, hogy sok esetben a magánszemélyek és szervezetek nem tudtak egymásról, miközben együttműködésük még több és hatékonyabb segítséget adhat az embereknek.

Az est hátralévő részében Szigetvári Zsuzsa mutatta be a Budai Irgalmasrendi Kórházban működő Keresztény Családi Centrum működését. Kiemelte: létrejöttét az a felismerés adta, hogy legyen olyan központ, ahol az egyedülállók vagy párok számára keresztény megközelítés alapján tudnak segíteni a gyermekvállalás sikeressége érdekében. Bemutatta a centrum működését, kiemelve azokat a vizsgálatokat, amelyekkel a nőket és férfiakat támogatják az egészségük érdekében. Mindezt állami finanszírozásban. A centrum különlegessége, hogy egy koordinátor kíséri a pácienseket a terápiás időszak alatt: ő segít például időpontokat foglalni, megnézi, milyen körülmények között élnek. A lelki gondozásra is hangsúlyt fektetnek. Az egész országból fogadnak jelentkezőket.

Az est utolsó részében Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége elnöke mutatta be a szervet munkáját. Kiemelte: tíz éve kapta az Országgyűléstől a hungarikum besorolást a magyar védőnői szolgálat, amelynek tagjai minden településen, így minden családban jelen vannak és segítik az embereket az élet különböző helyzeteiben.

Nemcsak a szakmájukból adódó ellátást tudják nyújtani, hanem párbeszédben más szakterületek képviselőivel, problémák esetén tudják hová irányítani az érintetteket. A védőnői szolgálat alapvető célja semmit nem változott az 1915-ös megalakulás óta: ez az emberi élet védelme. Segítenek például az életkezdeti döntésekben vagy az egészséget érintő kérdésekben, képzéseket, felvilágosítást tartanak, szűrővizsgálatokat szerveznek.

A pódiumbeszélgetés egyben a Wagner Viktória szociális testvér és védőnő életéről, munkásságáról szóló kiállítás megnyitása is volt.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »