Ahhoz, hogy a szombati, előrehozott választásokról szóló referendum érvényes legyen, a választójogú polgárok több mint felének részt kell rajta vennie. A népszavazás sikeréhez pedig a résztvevők több mint felének kell az igent karikáznia.
Abban az esetben, ha a referendum érvényes lesz, az eredménye automatikusan bekerül a Törvénytárva anélkül, hogy a parlament vagy a kormány jóváhagyására lenne szükség.
“Lényegében ugyanolyan ereje van, mint egy alkotmánytörvénynek és ha törvénymódosításként van megfogalmazva, amelyet alkalmazni lehet, automatikus alkalmazható és nincs szükség a parlament törvényalkotási eljárására sem.”
idézte a köztévé Kamil Baraníkot, a Besztercebányai Bél Bátyás Egyetem Jogi Katának alkotmányjogászát.
Ugyanakkor a törvény nem rendelkezik arról, hogy mikor kell a népszavazás eredményét a bevezetni a törvénytárba.
A népszavazás és a parlamenti alkotmánymódosítás közötti különbség ezúttal az, hogy érvényes és sikeres referendum esetén az előrehozott választások kiírásához elég lesz a parlament 76 képviselőjének támogatása (76 mandátum). Az alkotmánymódosításhoz, ami lerövidíti a választási időszakot ellenben háromötödös többségre van szükség (90 mandátum).
“Egyúttal ez azt is jelentené, hogy lehet újabb referendum arról, hogy idő előtt érjen véget a választási ciklus. El kell mondanunk, hogy már-már egyedülálló lenne a világon az a helyzet, hogy referendummal lehet feloszlatni a parlamentet. Ütközik a választásokon kinyilvánított népakarat a referendumon kinyilvánított népakarattal”
mondta Baraník. Hozzátette, hogy a renferedum eredményét (ha érvényes és sikeres lesz) leghamarabb három év múlva lehet megváltoztatni, és csak alkotmányos többséggel.
RTVS
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
