Mikortól magas a vérnyomás, és mik a tünetei?

Mikortól magas a vérnyomás, és mik a tünetei?

Tájainkon a 15 év felettiek több mint 30%-a szenved magas vérnyomástól.

Megközelítőleg ennyien lehetnek, akiknél már diagnosztizálták a tünetet és körülbelül ennyien lehetnek azok is, akiknek magas a vérnyomásuk, de nem tudnak róla, illetve hajlamuk van rá. A magas vérnyomás hátterében számos olyan tényező állhat, amelyekkel ha tisztában vagyunk, szokásaink megváltoztatásával sokat tehetünk életminőségünk javítása érdekében.

Mikortól magas a vérnyomás?

Magas vérnyomásról 140/90 Hgmm vérnyomásérték felett beszélünk. A gyakran súlyos és sokszor végzetes kimenetelű szívinfarktus, illetve agyvérzés (stroke, szélütés) oka az esetek jelentős részében a tartósan magas vérnyomás.

A nem túl magas vérnyomást még nagyon jól lehet csökkenteni gyógyszeres kezelés nélkül, egészségesebb életmóddal. Ehhez az szükséges, hogy több zöldséget, gyümölcsöt és folyadékot, valamint kevesebb sót fogyasszunk. Többet és rendszeresen mozogjunk, tanuljuk meg és alkalmazzuk a számunkra legoptimálisabb stresszkezelési technikát.

A magas vérnyomás tünetei

A gyakori fejfájás, különösképpen a reggeli órákban, a szédülés, illetve a szokatlan és indokolatlan fáradtság gyanakvásra adhat okot, ilyen esetben érdemes a vérnyomás értékeit fokozottabban ellenőrizni.

Hírdetés

A 140/90-es vérnyomásérték a magas vérnyomás kezdő határértéke. A felnőttkori normális vérnyomás 130/85 higanymilliméter körül mozog.

Egy váratlan, kiugró vérnyomásérték még nem jelent bajt, azt akár pillanatnyi idegesség is okozhatja. Ha azonban a magas értékek huzamosabb ideig fennállnak, cselekvésre van szükség. Minél magasabb a vérnyomás, annál nagyobb a veszélye a különféle szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.

Mi okozhatja a magas vérnyomást?

Kutatások szerint az agynak van egy aszályprogramja, melynek következtében a tartósan kevés vízivás okozhat olyan betegségeket, mint a magas vérnyomás, az allergia, de elvezethet különféle immunbetegségekhez, vagy a cukorbetegséghez is. Az egész szervezetünk megsínyli, ha kevés folyadékhoz jut, hiszen testünknek nagyjából a kétharmada valamilyen nedv. És nincs olyan életfunkciónk, amelyhez ne lenne szükség valamilyen folyadékra. Egy felnőtt embernek 10 testsúly-kilogrammonként 3,33 dl – szigorúan – vizet szükséges innia naponta.

Fontos a mozgás

Bármi is legyen a magas vérnyomásunk hátterében, lényeges, hogy száműzzük az életünkből a káros szenvedélyeket, a cigaretta-, alkohol- és kávéfogyasztást.

Találjuk meg a számunkra leginkább megfelelő mozgásformát, amit szívesen és rendszeresen tudunk végezni.

Mindezek mellett itt az ideje, hogy megtanuljuk a stresszoldást, amelyre legjobb a rendszeres fizikai aktivitás, torna, jóga és más keleti filozófián alapuló gyakorlatok, meditáció, hívő embernek a vallása gyakorlása, egész éjszakán át tartó nyugodt alvás, alternatív gyógyító módszerek alkalmazása, mint például a reflexológia, a fülakupunktúra, a kineziológia, illetve a gyógynövények teaként vagy illóolajként való felhasználása.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »